P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Tiszafüredi kerámiák

dik. Egyikben függőleges vonalak között pontok díszlenek 26 (202. kép), míg a másikban koncentrikus körökben elhelyezett három elem között fenyőágmotívumok jelennek meg. Ez a fenyőág díszlik a perem karéjai között is (203. kép) A másik három hasonlóan nyomkodott szélű karéjos díszítésű tányér minden valószínűség szerint későbbi. A korábbi vörös alapszínű barna karéjos tányér ívei között a már említett váltakozó zöld és sötétbarna színű fenyőág. A peremet az öblétől fehér pontok választják el, amelyben tulipános ágon balra néző madár áll. A madár formailag erősen emlékeztet Kiss Mihály madarára, ezért felvetjük, hogy esedeg az ő műhelyéből került ki

327 (204. kép). Évszámos a következő darab is, amelyet teljes egészében beborít a perem karéjából kiinduló, a vörösbarna alapon egyszerűségével is hatásos sötétbarna és fehér színű pókhálószerű díszítés

328 (205. kép). Az utolsó tányér ebben a csoportban, bár nem visel évszámot, minden valószínűség szerint a kései darabok közé sorolható, mivel díszítésében a hajló szárú virágbokorban kék színű ecsetes ún. matyórózsát láthatunk, amely a legkésőbbi motívum a tiszafüredi kerámia díszítménykincsében

329 (206. kép).Ugyancsak csipkedett szélű, karéjos az a nagyobb tál, amelynek a pereme drapp, közepe sötétbarna, fehér vonalak és pettyek díszítik, ami az un. dongózásra emlékeztet

330 (207. kép). A következő csoportot a felálló szélű tálak képezik. Az első darabnak a peremét kívül díszíti a jellegzetes féloldalas fehér ág. Viszonylag szerény belső díszét fehér koncentrikus körvonalakkal övezett egyszerű, erősen stilizált virág bokor alkotja

331 (208. kép). írókás díszítésű a következő tál is, közepén "négy sorban szív alakban elhelyezett pontokból alakított motívum belsejében három ragyogóval

332 (209. kép) Valószínűleg későbbi készítésű az a két tál, amelyen megtaláljuk a kék színt és az ezzel együtt járó ecsetes technikát. A matyórózsákból álló díszítményben a kettős tagolású sávban elhelyezett virágok mellett a tál közepét forgórózsaszerűen kialakított dús középdísz tölti ki. A fehér alapszínű tál díszítését fokozza, hogy az alap „dongózott"

333 (210. kép). Hullámvonal díszíti egy világos színű tál felálló karimáját, peremén egyszerű ágak és vonalkák alkotnak koszorúmintát, majd öblének közepén egy rozettát öveznek ugyanezek a kettős levelek és ágmotívumok

334 (211. kép). 326 Mindkettő leltári száma: Sz. 1906. 659., átm.: 21,5 cm. 327 Ltsz.: DGY. 206. Felirata: 1885. Hasonlót közöl Füvessy Anikó 1987. 589. kép Kiss Mihályról, lásd Uő.: 1981. 161. 328 Ltsz.: DGY. 1622. átm.: 21,3 cm. Felirata: 1887. 329 Ltsz.: DGY. 454. átm.: 21,5 cm, közölte. P. Szalay Emőke 1978. 272. 19. kép, Füvessy Anikó 1987. 408-410. Azonos mintájút közöl az 584. képen, a Déri Múzeumé azonban dongózott díszítésű. 330 Ltsz.: DGY. 452. átm.: 28,7 cm. 331 Ltsz.: DGY. 496. átm.: 22,4 cm. 332 Ltsz.: DGY. 495. átm.: 24,7 cm. 333 Ltsz.: DGY. 209. átm.: 27,5 cm. 334 Ltsz.: 92. 19. 1. átm.: 27 cm.