P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Dunántúli céhedények

Dunántúli céhedények A középkori több évszázados céhrendszerben a céhek fontos szerepet betöltő közösségi tárgyai között a céhedények a céhélet ünnepeinek elmaradhatadan tartozékai voltak.

20 A céhedények között a legkülönfélébb anyagból készült tárgyak fordulnak elő. A céhek feljegyzéseiben első helyen szerepelnek a különféle céhpoharak, amelyek legtöbbször ezüstből készültek. A következő egységet az ónból készült tárgyak képezik, ezek többnyire nagyobb méretű ónkannák voltak. A harmadik csoportot a cserépedények alkotják, jórészt nagyobb bortartó kancsók. Magyarország területén a Dunántúlról ismertek legnagyobb számban ilyen nagyméretű céhkorsók.

21 A Déri Múzeum négy dunántúli céhedényt őriz.

22 A legkorábbi évszámot viselő kancsó 1789-ben készült, csaknem gömbtestű, függőleges szájú, rövid, vastag füllel.

23 Formai tekintetben nem sorolható a többi jellegzetes zöldmázas dunántúli céhkancsó közé, mert azok nyaka kiszélesedik, szájuk összenyomott kancsószáj.

24 Díszítése a zöldmázas edények jellegzetes domborműves díszítőtechnikájával készült. A füllel szemben, az öblén elhelyezve két kettős farkú oroszlán domború kör alakú keretben fogaskereket tart, amelynek közepét teljesen kitölti egy felülnézetben ábrázolt sokszirmú virág. Testén négy sorban húzódik a domború betűkkel írt felirat. Az oroszlánok háta mögött egy-egy kőtörő kalapács (14. kép). Mivel az edényen nincs hivatkozás a készítési helyre vonatkozóan, csak feltevéseink lehetnek. Bizonyos formai sajátosságok az ismert komáromi edényekkel rokonítják. Sajnos a dunántúli céhes központokról igen kevés ismeretanyaggal rendelkezünk, így jelenleg nem tudjuk, hogy hol készült ez a magas mesterségbeli tudást eláruló edény.

25 20 Nagybákay Péter 1965. 141-142. 21 Nagybákay Péter példamutató feldolgozásában foglalta össze a céhedényekre vonatkozó általános adatokat, valamint a Veszprém megyei edények jellegzetességeit. 1965. 139-204. 22 Mind a négy tárgy Déri György ezredes hazafias néprajzi gyűjteményének részeként került a Déri Múzeumba. Itt ismételten és méltán hívjuk fel a figyelmet a gyűjtő' megvalósított szándékára, amellyel gyűjteményében igyekezett minél teljesebb képet adni a magyar népművészetről. 23 Ltsz.: DGY. 384. m.:33,5 cm, száj átm.: 8,5 cm. Felirata: A BÖTSÜLETES N. N. GÖNYÜI MOLNÁR CHENEK AZ KORSÓJA DIE 29. JUNI. 1789. IGYÁL ÉS EGYEL TSAK AZ ISTENRÜL EL NE FELEJTKEZZÉL F. R. 24 Nagybákay Péter 1965. 58. 59, 60, 61. kép 25 Kresz Mária, 1991. 45. kép. A bemutatott komáromi céhedények világos alapszínűek, kapart díszítéssel - így csupán formailag vethetők össze a gönyűi céhkancsóval. Egyikük évszám nélküli, míg a másik 1840, készítési idejük között több mint ötven év a különbség.