P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

Összegzés

tett papírsablonos díszítést is alkalmazták más központokban is. A széles ecsetvonásoknak megfelelő stilizált virágokra ugyanezt mondhatjuk. A nagyfokú formai hasonlóságot éppen dereski példánk mutatja, hogy szinte azonos forma készült Köviben is. Ugyanakkor a gömöri korsókkal kapcsolatban gondolkodásra ösztönözhet, hogy esetleg a korábbi időkben, a XIX. század elejéig ezek is nagyobb számban kerültek vidékünkre. A díszítőtechnikák esetében találunk bizonyos gömöri sajátosságokat. Ilyennek tarthatjuk a csorgatott máz alkalmazását. Ez a díszítőtechnika századok óta kedvelt volt az egész Gömör megyében, hiszen a rimaszombatinak tartott háromlábú serpenyőknek már a XVII-XVIII. században ez volt a jellegzetes díszítése. Amennyiben valóban gömöriek a Hajdúságban található korai korsók, azokon írókás díszítés fedezhető fel. Ennek alapján felvethetjük, hogy esetleg Gömörben is elterjedt volt a korábbi időkben ez a díszítőtechnika, és csak később jutott túlsúlyra az ecset alkalmazása. A karcolásnak viszonylag kevés példáját láthattuk, de ez következhet abból is, hogy a bemutatott edények folyóedények voltak, amelyeket szerényebb díszítéssel készítettek. A domborműves díszítés a főzőedényeken már megjelenik benyomkodott csíkok formájában. Itt azonban feltehető, hogy eredetileg inkább erősítő szerepük volt. Gazdagabb alkalmazásuk, amikor már bizonyosan díszítő jelleggel alkalmazták, a céhes központok edényein látható.