P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

A gömöri fazekasok legismertebb készítményei

körbefut az öblükön fehér, zöld és barna színű írókás virágminta (90. kép). Jelenleg idesorolunk egy sötétbarna, belül zöldmázas kancsót, amelynek szája összenyomott, de a két szél nem ér össze, hanem külön sodrott taggal összekötött. Felívelő fülén kis gomb. Idesorolás alapja az, hogy belül zöld mázzal a fazekaszsaluzsányi edényeken találkozunk

222 (91. kép). Licei kancsóként szerepel a Déri Múzeum nyilvántartásában egy világos színű edény, amelynek füle kígyót ábrázol, vállán körbefutó mintája hullámindára helyezett nagy virágfejekből és levelekből áll

223 (92. kép). Bokályok Bár a bokály nem tartozott a legjellegzetesebb edényformák közé, meg kell említeni, hogy készítették ezt a formát is a gömöri fazekasok. A régészeti leletekben előkerült példányok mellett

224 Rozsnyóról ismerjük bizonyosan ezt az edényformát, amelynek két változata ismert, egy keskeny aljú, így karcsúbbnak tűnő forma és egy szélesebb, ezért zömökebb forma. Díszítésük a már ismertetett folthatásra törekvő álló virágbokor halványsárga, zöld, fehér és vörös színnel, amelyet alul-felül többszörös sárga és fehér csíkozás fog közre.

225 Kresz Mária az előbbi sötét alapú bokályok mellett feltételezett világos színű bokályokat is. Ezek hasonló formájúak, díszítésük is hasonló, álló virágbokor az edény elején, két oldalán kisebb virá221 HOM. 53. 280. 2.. 53. 280. 3. 222 DM. V. 1936. 35. 223 DM. V. 1943. 102. 224 B. Kovács István 2001. 23-25. 225 Kresz Mária 1991. 111. kép, NM. 106.829., 20. 549., 51.31. 449., 70. 37. 68. A bokályok elterjedéséről legutóbb P. Szalay Emőke 2003. 211-228.