P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

A gömöri fazekasok legismertebb készítményei

keny fenekű, öblös edény válla szűkülő, szája keskeny. Két erősen elálló füle a nyakról felíveléssel indul, majd az öböl legszélesebb része felett csatlakozik. Ehhez hasonló fülmegoldás a rimaszombati fazekastermékekre jellemző. Több benyomkodott borda tagolja a testet, amely barnás mázzal bevont. Vésett felirata Maczkó János nak készült 1870-ben. A feliratban két névbetű szerepel, amely feltehetően a készítő nevét őrzi. A Maczkó név a süvétei fazekasok között többször előfordul

191 (74. kép). Szilkék A következő edényforma, amely a gömöri fazekasok műhelyeiből nagy számban került ki, a szilke. Bár a különböző központok termékei között gyakran szerepel, hogy szilkéket is készítettek, jelen ismereteink szerint Rimaszombathoz kapcsolhatjuk a folyatott mázas edényeket, amelyek teste csaknem szabályos gömb alakú, szűkebb szájú, ívelten kihajló szájperemmel.

192 Egy szilke gömbös testű, nyaka alatt pontsor, testét ugyancsak függőleges pontsor tagolja, az egyes mezők közepén boglárszerű virág

193 (75. kép) Bizonyosan süvétei készítésűek azok a szilkék, amelyeknek már szélesebb a szájnyílásuk, díszítésükben pedig egyrészt a papírsablon alkalmazását láthatjuk festett virágdíszítményben,

194 míg más darabokon az ugyancsak Süvétére jellemző négyzetesen osztott felületen pontokból, vonalakból, pettyekből áll a minta.

195 Nem tudjuk meghatározni pontosabban azoknak a festett díszü szilkéknek a készítési helyét, amelyek sötét színűek, öblükön hullámindára helyezett hármas körökből álló virágok láthatók egyszerű levelek között. Szájperemüket hullámvonal díszíti, ilyet süvétei szilkék száján 191 DM V. 1934. 156. 192 Kresz Mária 1991. 106. NM. 68. 10. 15. 193 HOM. 67. 48. 5. 194 HOM. 90. 18, 5., NM. 20781, Kresz Mária 1991. 113. kép 195 HOM. 57. 95. 1., 67. 48. 5. NM. 20786.