P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)
Adatok az Alföldön ismert gömöri fazekasközpontokra
kútásó csiga segítette a munkát. A verem falát vékony hajlós veszszővel fonták be, hogy a szája be ne omoljon. Az agyagásás a veremásásnál is nehezebb munka volt. Hiába volt borotvaéles az agyagásó, a motyika, két-három vágást is kellett tenni, míg sikerült leválasztani egy kapányi agyagot. Az ásók általában 10 kosár kiadása után váltották egymást. Egy veremből 1-2 szekér agyagot termeltek ki. Az agyagréteg vastagsága 70-80 cmtől 2 méterig váltakozott. A verem alján oldalirányban folytatták az ásást, folyosót, padnalt nyitottak. A beomlás veszélye ellen úgy védekeztek, hogy un. lábakat hagytak meg, a falakat pedig vastag facölöpökkel megtámasztották. A fehér agyag volt a legjobb, ez volt alkalmas főzőedény készítésére, úgy tartották, hogy ez a legnyirkosabb tapintású, legtisztább, legjobb a tartása. A hazavitt agyagot az udvarban az agyaghelyre vitték, ami az udvar egy elkerített része volt, vigyázva, hogy semmi idegen anyag ne kerüljön bele. Az agyag-előkészítés a fazekasmunka következő fázisa. Ennek során először az agyag áztatását végezték. A pitvarban, kamrában vagy pincében elhelyezett gödörbe belerakták az apróra tört agyagot, majd vizet locsoltak rá. Amikor kellően megázott, egy deszkalapon fabakóval, fakalapáccsal összeverték, ez az agyag tömörítését szolgálta. Ezután következett a vassal, hosszú kardszerű vaskéssel történő szeldelés, majd ismét a verés következett. Mindezt kétszerháromszor ismételték. A következő fázis a gyúrás volt, ez az agyag finomítását, tisztítását szolgálta. A dereski és lévárti fazekasok a műhelyben vagy a konyhában tartották a keményfából készült korongot. A koronghoz ülve maguk mellett helyezték el a focsos ládát, a fakést és a levágáshoz használt drótot. A korongolás során a gyúrólócán álló agyagcsomókból dolgozott a mester. A kikorongozott edényt a szárítópolcra tette száradni. Száradás után végezték a fúlezést. Az újabb száradás után következett a díszítés. Az alapozó festéket agyagból készítették, a fehéret fehér, a vöröset vörös agyagból. A befestett edényt ismét szárították, majd kö-