P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

Adatok az Alföldön ismert gömöri fazekasközpontokra

kútásó csiga segítette a munkát. A verem falát vékony hajlós vesz­szővel fonták be, hogy a szája be ne omoljon. Az agyagásás a veremásásnál is nehezebb munka volt. Hiába volt borotvaéles az agyagásó, a motyika, két-három vágást is kellett tenni, míg sikerült leválasztani egy kapányi agyagot. Az ásók álta­lában 10 kosár kiadása után váltották egymást. Egy veremből 1-2 szekér agyagot termeltek ki. Az agyagréteg vastagsága 70-80 cm­től 2 méterig váltakozott. A verem alján oldalirányban folytatták az ásást, folyosót, padnalt nyitottak. A beomlás veszélye ellen úgy vé­dekeztek, hogy un. lábakat hagytak meg, a falakat pedig vastag fa­cölöpökkel megtámasztották. A fehér agyag volt a legjobb, ez volt alkalmas főzőedény készí­tésére, úgy tartották, hogy ez a legnyirkosabb tapintású, legtisztább, legjobb a tartása. A hazavitt agyagot az udvarban az agyaghelyre vitték, ami az udvar egy elkerített része volt, vigyázva, hogy semmi idegen anyag ne kerüljön bele. Az agyag-előkészítés a fazekasmunka következő fázisa. Ennek során először az agyag áztatását végezték. A pitvarban, kamrában vagy pincében elhelyezett gödörbe belerakták az apróra tört agya­got, majd vizet locsoltak rá. Amikor kellően megázott, egy deszka­lapon fabakóval, fakalapáccsal összeverték, ez az agyag tömörítését szolgálta. Ezután következett a vassal, hosszú kardszerű vaskéssel történő szeldelés, majd ismét a verés következett. Mindezt kétszer­háromszor ismételték. A következő fázis a gyúrás volt, ez az agyag finomítását, tisztítását szolgálta. A dereski és lévárti fazekasok a műhelyben vagy a konyhában tartották a keményfából készült korongot. A koronghoz ülve maguk mellett helyezték el a focsos ládát, a fakést és a levágáshoz használt drótot. A korongolás során a gyúrólócán álló agyagcsomókból dol­gozott a mester. A kikorongozott edényt a szárítópolcra tette szá­radni. Száradás után végezték a fúlezést. Az újabb száradás után következett a díszítés. Az alapozó festéket agyagból készítették, a fehéret fehér, a vörö­set vörös agyagból. A befestett edényt ismét szárították, majd kö-

Next

/
Thumbnails
Contents