P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

Történeti adatok a gömöri edények alföldi jelenlétére

Történeti adatok a gömöri edény alföldi jelenlétére Említettük, hogy az egész Alföldön nem található tűzálló agyag, ezért a kutatás feltételezi, hogy az Alföld felé irányuló főzőedény kereskedelem Gömör megyéből indult ki, így a kereskedelmi útvonalak már a korai időben kialakultak. Ebből viszont az következik, hogy már ekkor megjelentek a gömöri fazekasság termékei ezen a területen.

41 Valószínű, hogy már a XIII. századtól kezdve folyamatos Gömör megye fazekasfalvainak az Alföld felé irányuló kereskedelme. Ez a kereskedelmi kapcsolat a későbbi évszázadokon át fennállt. Ezt támasztja alá Holl Imrének a XIII. századi fehér kerámiára vonatkozó kutatása, amelyet térképre vetített. Ennek tanúsága szerint a középkori fehér kerámia lelőhelyei félkörívben helyezkednek el Gömör megye híres agyagbányái körül. Ennek alapján vélte Kresz Mária, hogy a Holl Imre által feltételezett „ egy vagy néhány szomszédos fazekasfalu, ahol a fazekasok háziipari keretek között termeltek" nem más, mint Gömör megye felsorolt falvainak egy része.

42 A feltevést alátámasztja, hogy Holl Imre térképe nagyjából megegyezik a Néprajzi Múzeum javarészt XIX. századi gömöri edényei használati helyeinek Kresz Mária által megrajzolt térképi ábrázolá41 Kresz Mária 1991. 595. Lásd erről Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa 1998. 147. 42 Kresz Mária 1991. 596.