P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

A gömöri fazekasságra vonatkozó írásos adatok

A gömöri fazekasságra vonatkozó írásos adatok A gömöri fazekasokról a legkorábbi írásos adatok a XVI. századból maradtak fenn. A Fazekas illetve a Hrcsár családnév a XVI. szá­zadban bukkan fel Gömör megyében, majd a XVII. században egy­re gyakoribbá válik. 24 Az 1550-es években zsaluzsányi és osgyáni fazekasmesterek több ízben dolgoznak az egri vár építkezésein, kályhákat raknak. Ez azt mutatja, hogy már ekkor működtek faze­kasok gömöri településeken. 25 Magyarországon az első fazekascéhek a XVI. század elején ala­kultak, ennek ellenére a század folyamán viszonylag alacsony volt a számuk. Gömör megyében az első céhek megjelenése a XVII. szá­zad első felére esik. Jolsván 1609-ben, Rimaszombatban 1628-ban, Rozsnyón 1703-ban alakult meg a fazekas céh,-6 ez országos vi­szonylatban elég korainak számit. A céhes központok mellett a környező területek fazekasköz­pontjai közül a XVIII. századtól kezdődően fontos kapcsolatok ala­kultak Miskolccal. A város jelentőségét a gömöri fazekasság viszonylatában bizo­nyítja, hogy a fazekascéhhez több gömöri központból is, mint land­majszter jelentős számú mester tartozott. Ilyen volt Pongyelok és Tamásfalva. 27 24 IIa Bálint 1944. 25 Détsy Mihály 1964. 156-157. 26 Erről lásd Kresz Mária 1991. 35., Vida Gabriella 1999.90. 27 BodóSándor 1975. 537-551.

Next

/
Thumbnails
Contents