Lakner Lajos: "boldog az, kinek sok köteléki vagynak az életben" Kölcsey Ferenc Álmosdon (2007)

Alföldön kialakult tipikus népi lakóház formáihoz és a vidéki élet követelményeihez alkalmazkodva, azokat méretben és reprezentatív külsőségekben a tehetősebb gazdaember rangjához alakítva. Az udvarház kezdetben zsindely héjazatú volt, amelyet később cseréltek csak nádtetőre. Az épület eredetileg két szobából állott, a köztük elhelyezett nyitott, szabadkéményes pitarral: az itt álló boglyakemence fűtötte a szobákat is. A sötétbarnára festett, alsó gerendás, fiókos mennyezet a szobákban fehérre meszelt falakon nyugodott, a padozat széles deszkaborítású volt, míg a pitar padlóját vörös tégla borította. A konyha funkciójú pitar előtt íves lezárású nyitott ámbitus, mintegy „lopott tornác" helyezkedett el, míg mögötte éléskamra állt. A lakóépület hátsó falához felhúzott külső kamrát később építették össze a házzal. A kamra alatt nagy és mély borpincét alakítottak ki, amelynek egy része ma is használható, más része azonban már áthúzódik a szomszédos telek alá. A felújítás során a nagyméretű szobákat kettéválasztották, helyreállították az ablakokat keretező jellegzetes vakrámákat és a köztük lévő falrészeken látható tulipános vakolatdíszeket. A ház előtti kertben rekonstruált gémeskút is az 1812-15 között itt élő ifjú Kölcsey Ferenc korát idézi meg, akinek 40