Lakner Lajos: "boldog az, kinek sok köteléki vagynak az életben" Kölcsey Ferenc Álmosdon (2007)

Kezébe akadt a Hazai Tudósítások 1807-es 19. száma, amelyben Kazinczy Magyarország első térképeinek keletkezéséről írt, s vitába keveredett. Ma sem tudja, honnét vette a bátorságot, hogy levelet írjon Kazinczynak. Bizonyára a benne készülődő költő adott neki erőt. Talán majd előkerül ennek az első levélnek a piszkozata is, amelyben azt kérte, legyen mestere a széphalmi költő. Megvallom..., hogy irigylem egy oly ijjúnak a sorsát, mint Vitéz volt, aki egy Kazinczyt nyerhetett ifjúságában vezérül. Hirtelen eszébe jutott az is, milyen szigorúan bírálta meg Kazinczy a Pávatoll című versét, s mennyire rosszul esett neki. Még arra is gondolt, hogy le mond a poézishez való képzelt jussairól. De, hogy mégsem tette meg, azt is Kazinczynak köszönheti, aki oly igen szép dalként dicsérte A képzelethez című versét. Persze az is igaz, hiába lett volna a bíztatás, ha nem a szív és nem a képzelőerő vezetik. Úgy tapasztalata, e kettő, a szív érzékenysége és a képzelőerő teszi a költészetet. Barátjánál, Kállaynál maradhatott az az 1808-as jegyzőkönyvük, melyben meg is írta ezt. KÍ meri állítani, hogy az emberek elébb kezdtek vizsgálódni, mint érezni? Az ember heves vére életet adott fantáziájának, külbmbkülömbféle képeketformált magának, s ezen állapotjában anélkül, hogy tudta volna, széles értelemben véve a szót Poéta volt. 9