Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
valja Csokonaitói A tanúnak hívott liget című verset és A lélek halhatatlansága első részét, továbbá Oláh Gábortól a Csokonai című költeményt. Oláh Gábor Csokonai és Debrecen címen értekezik. Varga János Zoltán Zivuska Andor több versét, Csobán Endre pedig Szondy György Házassági akadály című novelláját olvassa fel. Bancsó Ferencné Liszt Ha álmom mély, Lavotta Honnan jön a fény, Volkmann Csalogánydal című darabját és egy ráadás-dalt énekel - zongorán kíséri Szabó Emil. Nadányi Zoltán néhány versét és a kollégiumi Kántus A tihanyi ekhóhoz című dalt tolmácsolja. 1934. február 13-án műsorra kerülnek ugyancsak a Kollégium dísztermében: Pap Károlytól megnyitóbeszéd, Benke Tibortól néhány verse, Juhász Gézától Herczeg Ferenc drámái című tanulmány, 193 Masits Miklóstól egy Csokonai- és több Madai-vers szavalása. Zoltai Lajostól Petőfi és a hortobágyi csaplárosné című dolgozat, Baja Mihálytól pár vers. Péterffy Lászlótól Herczeg Ferenc, mint regényíró című értekezése és újra Masits Miklóstól két Ady- meg egy Oláh-költemény (Patkánybűvölők) tolmácsolása. 1934. március 11-én délelőtt 11 órakor a Csokonai Kör és a Csokonai Színház együttes Herczeg Ferenc-winepélye a színházban. Ez alkalommal bevezető előadást tart Herczeg Ferencről Tankó Béla. Utána Liszt Nándor prológusát szavalja Bányai Ferenc színész. Majd Herczeg Bizáncát ismerteti Ady Lajos. A Bizánc II. felvonásának II. részét előadják Thuróczy Gyula, Bende László, Bányai Ferenc, Halasi Mariska, Dózsa Jenő és Szende Mária színészek. Kuruc dalokat énekel a kollégiumi Kántus. Az Ocskay brigadérosról beszél özv. Koncz Aurélné. Az Ocskay brigadéros I. felvonásának II. részét eljátsszák: Kardoss Géza, Nagy Klára, Halasi Mariska, Bende László, Kormos Ferenc, Szokoly Gyula, Dózsa Jenő, Hódi József, Bihari Nándor és Lányi Alfréd színészek. Három katonanótát szólaltat meg a kollégiumi Kántus. Az Árva László királyról ad képet m „Kedves Barátom, sietek mai leveledre válaszolni. Szóról szóra természetesen nem emlékszem a kifejezésekre, de a lényegük valami ilyesféle volt: 1. A Csokonai Kör szabad fóruma a véleményeknek, de ez az előadás nem idevaló volt. Éles kritika Herczeg ellen, nem méltatás. Ez nem Herczcg-ünnepélyhcz illő. Ha megállapításaim igazak volnának, Herczeg csak harmad-negyedrangú író volna, márpedig korunk leghozzáértőbb kritikusai mind legnagyobb élő írónkat tisztelik benne. Görgeyt idéztem, ő is Görgeyt idézi: az idő majd megállapítja, mi a maradandóbb, az alkotás-e, vagy a kritika. (A kritika szónál még külön gúnyos ujjal mutatás is felém.) 2. Igen, valóban: ez ideülő tanulmány. Nagy elmélyedéssel készült és választékos hangja megfelel a kör hagyományainak. Újból ismétlem, mindebben nem a kijelentés szövegét, csak a modort kifogásolom. Tegyük föl, hogy én modortalan voltam, akkor is az elnök kötelessége nem növelni, hanem enyhíteni a bajt. Mindezeknek utána vagyok in saecula saeculorum őszinte híved: Juhász Géza." (Juhász Géza levele Csobán Endréhez, Debrecen, 1934. februárius 16. - DIM) - „A Csokonai Kör aeropágja nyitva áll az ellenkező vélemények előtt is. Mi meghallgatjuk a más véleményét is, mégis jobban szerettem volna, ha ez a megnyilatkozás egy kritikai folyóiratban látott volna napvilágot. Én is Görgey szavaira hivatkozom: az idő majd meg fogja rostálni az írókat, de a kritikusokat is. A kritikának ez a hangja méltatlan a Csokonai Kör hagyományaihoz." (Pap Károly szavai Juhász Géza előadása után 1934. - DIM) - A vitához kapcsolódó cikkeket lásd a „Dokumentumok" című fejezetben. 287
