Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

kis játék, akkor a Csokonai Körnek egész szereplése nem lehet egyéb komédiánál. Igenis, mi követni akarjuk, mert követnünk kell e nagy múltú irodalmi testületeket, főképp a Kisfaludy Társaságot, és csak azt kívánjuk, hogy az Isten adjon nekünk, szegény vidéki körnek elegendő szellemi és anyagi erőt, ez előttünk járó fényes példák méltó követésére. A fővárosi nagy irodalmi társaságok kicsinylésénél nagyobb baj, hogy bennünket, ti. a Csokonai Kört kelleténél többre becsüli a cikkíró. Nem kevesebbet hisz a Csokonai Körről, minthogy képes volna Debrecen városából és vidékéről 10-20 ezer tagot összegyűjteni, akik aztán 2-3 korona tagsági díjuk fejében értékes irodalmi műveket kapnának. Uram, uram, jó Petur uram! Ábrándozás az élet megrontója! (...) egyelőre nagyon megelégednék a kör, ha tagjainak számát, a 4-500-at is megkétszerezhetné, ha Debrecenben legalább ezer ember sorakoznék a Csokonai nevét viselő irodalmi zászló alá. Pedig a Csokonai Kör gyűjti a tagot és nem választja. Szívesen fogad a maga kebelébe minden irodalompártoló művelt embert és örömmel üdvözölné tagjai sorában a debreceni sajtó összes munkásait is, akik eddig nagyobbrészt csak kívülről puskáztak a kör várára, és csak távolról osztogatták hol jó, hol rossz tanácsaikat. (...) Az így belépő tagokat, írókat és irodalombarátokat, még a halhatatlanság veszedelme sem fenyegeti, amitől Petur félti a vidéki körök koszorús íróit, mert a Csokonai Kör éppen nem tartja halhatatlanoknak, sőt még koszorús íróknak sem azokat az érdemes férfiakat, akik a Csokonai Körnek szellemi és anyagi ügyeit intézik. De még inkább túlbecsüli Petur a maga jóindulatában a Csokonai Kört, midőn a fővárosi romlott irodalmi és művészi ízlés megtisztítására, midőn a magyar irodalom nemes irányú megújításának apostoli munkájára hívja fel a kört. Magasztos eszme, lelkesítő cél. De hol veszi hozzá Petur az anyagi erőről nem is szólván a méltó szellemi vezéreket? Mutasson rá a Csokonai Körön belül vagy kívül csak egyetlen Kazinczyra, aki a maga Széphalmáról tanítaná tisztultabb ízlésre a nemzetet. (Szabadság, 1902. szeptember 14.) Kardos Albert: A Csokonai Kör hivatása (...) a Csokonai Kör sem a budapesti nagy társaságok nyomdokaitól messze el nem térhet, sem a főváros romlott irodalmi és művészi ízlése ellen irtó háborút nem kezdhet, mert e hadjárathoz hiányzik kellő szellemi és anyagi ereje. Mit tegyen tehát a Csokonai Kör? Azt, amit alapszabályai határozottan és világosan elébe szabnak. Létesítsen szellemi középpontot Debrecen művelt társadalmának, ápolja az irodalmat, tudományt és művészetet; buzdítsa az írói tehetségeket, fejlessze a szép iránti érzéket, és továbbá táplálja, terjessze híven és gondosan a Csokonai-kultuszt. Ezt a célt tűzik az alapszabályok a Csokonai Kör elé és minthogy ebben a Csokonai Körnek teljes hivatása ki van fejezve, most már csak az a kérdés, hogy a Csokonai Kör 403