Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

kikerülnek, még rosszabb viszonyok közé került és a legkülönbözőbb próbálkozások után is a tagsági díjaknak csak csekély hányadát szedhettük be. Más egyesületek példája azt mutatja, hogy ezen a téren se számíthat komoly jövedelemre a Csokonai Kör mindaddig, amíg az ország gazdasági helyzetében változás nem következik be. (...) Az 1932. év első fele legnagyobb részben az alapszabályok tárgyalásával telt el. Nem számítva az előző években lefolyt tárgyalásokat, négy folytatólagos választmányi ülésen és több elnöki értekezleten vitatta meg a kör a főtitkár által készített új alapszabálytervezet minden részletét. Az új alapszabályok a Csokonai Kört két szakosztályra osztják. Mindegyik szakosztály huszonnégy tagból áll, akik egyúttal a kör örökös tagjai. A szakosztályok felett áll, mint adminisztrációs szerv, a választmány, amely az eddigi negyvenöt tag helyett negyvennyolc tagot számlál. Ezeknek felét, huszonnégyet a két szakosztály küldi a választmányba a saját tagjai közül egyenlő arányban, huszonnégyet pedig a közgyűlés választ. Új szerv az elnöki tanács, amelynek tagjai az elnök, a két alelnök, a főtitkár, három választmányi tag. Feladata: a kör ügycinek általános irányítása, a választmányi ülések között. A választmány és elnöki tanács tagjainak, a tisztviselőknek és számvizsgáló bizottsági tagoknak megbízatása három évre terjed. A szakosztályi tagság egész életre szóló. A megüresedett tagsági helyek betöltése pontosan megállapított szabályok szerint történik. A szakosztályok a hatáskörükbe tartozó szakkérdéseket tárgyalják, és javaslataikat a választmány elé terjesztik. Az új alapszabályokat az 1932. május 31-én tartott rendkívüli közgyűlés fogadta el változatlanul, az elnökség pedig felterjesztette a belügyminiszterhez. (...) Az irodalmi élet különböző irányok, pártok, régiek, újak és legújabbak harcának zsivajától zeng. A Csokonai nagysága előtt azonban régiek és újak egyaránt meghajolnak. A Csokonai Kör céljai - Csokonai nyomdokán hisszük, - olyan célok, amelyekért öregek és ifjak, újak és régiek vállvetve, egy táborban küzdhetnek. Jövendő évek tegyék gyümölcsözővé és diadaloktól fénylővé ezt a küzdelmet. (Pap Károly - kézirat - DIM) 1933-1934 A Csokonai Kör legutóbbi jelentése azt a reményt fejezi ki, hogy a társadalomra nehezedő súlyos gazdasági válság enyhülni fog és ennek következtében a Csokonai Kör anyagi helyzete is javul. Most, amikor a Csokonai Kör másfél évi munkásságáról (1933. júl. - 1934. dec.) újból beszámolót mondunk, a tényeknek megfelelően azt kell megállapítanunk, hogy bár a gazdasági válság nem enyhült, a Csokonai Kör anyagi helyzete mégis mutat bizonyos javulást. Kétévi szünet után 1934-ben újra kapott a Csokonai Kör Debrecen várostól 500 pengő segélyt, amelyért ezúton is hálás köszönetet mond a Csokonai Kör. Ezt az összeget teljes egészében az Arany-, Csokonai-, Kölcsey-plakettek költségéből még fennálló tartozásunk fedezésére fordítottuk. 365