Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
pályázat. Az clőbbin mindkét díjat Szombati Szabó István hittanhallgató nyeri meg: a 12 aranyas első díjat a Hatvani-monda, s a 8 aranyas második díjat egy Csokonai-anekdota költői feldolgozásával. Az utóbbin pedig, melynek címe, Vergilius X. eklogájának fordítása hexameterekben, első díjat: 8 aranyat nyer Fábián Sándor hittanhallgató műve, s második díjat: 6 aranyat közösen Pánczél Jenő és Orosz Tamás hittanhallgatók fordítása. Hátra van még, hogy szóljunk az Emlékkertről. A kör tervbe veszi ezek általános csatornázását s modern átalakítását. De mivel a villamos cl fogja metszeni a kertek egyik vagy másik részét, tervei megvalósítását a villamos vasút építése idejére halasztja. S addig is lépest tesz aziránt, hogy az cmlékkcrtből az oda nem illő illemhelyet kitelepítsék. 129 A kör Tóth Béla halála után boldogultnak fiára, Tóth Emilre ruházza át ideiglenesen a pénztári tennivalókat, az állás végleges betöltését pedig évadzáró közgyűlése napirendjére tűzi. Az évadzáró közgyűlés (1910. június 19.) megerősíti Tóth Emilt pénztárosi tisztségében, egyben Márton Imre, Löfkovits Artúr és Zoltai Lajos helyére Bodnár Gézát, Bárdos Gézát és Rácz Lajost választja a kör számvizsgálóivá. S a választmány számát Oláh Károly halála, Varjú János elköltözése és Szathmáry Zoltán kihagyása folytán nyolccal szaporítja, hogy most már negyvenötre emelhesse föl. A nyolc új választmányi tag Erős'S Lajos, Kovács József, Kovács Gábor, Zoltai Lajos, Löfkovits Artúr, Nagy Vilmos, Könyves Tóth Mihály és Mitrovics Gyula. Közülük a két legutóbbi megbízatása csak egy évre szól, a többié három évre. A kör alapító tagjainak száma 94-rc emelkedik az évad folyamán, rendes tagjaié pedig 636-ra. Az alapító tagok közé belép többek között Dóczy Emil 60 koronával. Tekintettel a tagok gyarapodására, a választmány egyrészt alapító tagsági okleveleket nyomtat, másrészt a tagdíjhátralék kifizetésére nézve több méltányos rendelkezést tesz. I2 ' ; „Elsősorban tisztelettel kérjük Tekintetes Tanácsot, hogy gondoskodjék az úgynevezett Csokonai-kertnek végleges elbontásáról. E gondozásunk alatti kertet ugyanis a tekintetes Tanács a helyi közlekedés erdekében a nyár folyamán kettévágta, amihez különben az 1909. okt. 27-én tartott vegves bizottsági értekezleten a Csokonai Kör eleve hozzájárult, a kert fáinak és kerítésének egy részét eltávolította, sőt a villamos vasúti részvénytársaság két sínpárt le is fektetett a kertnek a Csokonai-szobor mögötti részén. Nyilvánvaló, hogy az így formájából kivett kert sem közlekedési, sem esztétikai szempontból fenn nem tartható, annyival kevésbé, mert a sűrű gyalogforgalom, amely a szobor háta mögött folyt le, a szobor előtti irányba fog terelődni, úgyhogy a szobor előtt legalább is gyalogutat kellene vágni, mi teljesen feldarabolná a jelenlegi kertet. E helyett sokkal célszerűbb a kertnek végleges elbontása, miért is ismételten kérjük a Tekintetes Tanácsot, hogy a kertnek saját hatáskörében és költségén kezdett lebontását méltóztassék a városi közlekedés előmozdítására, egyúttal városszépítés szempontjából minél sürgősebben befejezni." (A Csokonai és emlékkert rendezése. A Csokonai Kör beadványa. Dcbrcczcni Független Újság, 1910. október 2.) 182
