Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

övezetten foglalja el a helyet. ígéri, hogy teljes erejével szolgálni fogja a kört céljai el­érésében. S ígérete támogatására fölhozza azt a meleg ragaszkodást, melyet Debrecen és a magyar kultúra iránt még a debreceni ősi alma mater: a Kollégium kebelén szer­zett meg. Ennyi az új elnök székfoglaló beszédének lényege. Nézzük meg a beszédet a tettek mérlegén: ismertessük a kör történetének Széli Farkas elnöksége alá eső részét. Előre bocsátjuk, hogy e tekintetben nem követjük eddig alkalmazott módszerün­ket. Eddig ugyanis forrásaink és a kör munkássága alapján évenként haladhattunk legjobban a kör történetének összeállításában. Ugyanezeken az alapokon ezentúl éva­donként tanácsosabb haladnunk. Évad: a „működési év", melyet mi az egyöntetűség kedvéért közgyűléstől közgyűlésig számítunk. Az 1895-1896. évad legtöbb gondot a felolvasóülések rendezésére fordít. A kör tárgyalásba kezd a Zenedével az iránt, hogy felolvasóüléseire zenei műsorszámokat és hangversenytermet kapjon. Tárgyalásai azonban nem vezetnek sikerre, noha a jövő évadra külön 100 forintos zenedei alapítvány megtételét tervezi. Ennek ellenére is tíz zene és énekszámokkal tarkított változatos és tanulságos felolvasóülést tart mindig erősbödő érdeklődés mellett és mindannyiszor teljes sikerrel. 1895. évi május hó 14-én - miután Széli Farkas bemutatja - Guttenberg Pál fővárosi tanár ad elő Az University Extension 2 * és a tudományosság címen. 1895. november 17-én a hagyományos Csoko­nai-emlékünnep. Ezen az emlékünnepen Rácz Károly zenekarával szerepel, a Városi Dalegylet Zimay Honfidalát énekli Hitesi Lajos vezetése alatt, Géresi Kálmán megnyi­tóbeszédet mond, Balogh Ferenc Az irodalom és könyvnyomtatás kezdete Debrecenben című tanulmányát, Varga Bálint Istentelen Pál című balladáját, Mándoky Béla színész, Könyves Tóth Kálmán elbeszélését, A tudós kisasszony kalandját olvassa fel - és a főis­kolai énekkar Mácsai vezetése alatt Csokonainak A tihanyi ekhóhoz írott dalát énekli. Az év utolsó ülésén december 13-án Eötvös Károly Lajos a millenniumi színházi műsorok összeállítását tárgyalja meg és a magyar szabadságharcban játszódó népszín­művéből mutat be néhány jelenetet. Otrokocsi Végh Vilma színésznő Petőfitől A sze­relmes tengert szavalja el, s Komáromy Sándor a zene eredetéről és fejlődéséről érteke­zik. 1896. január 10-én Heine - K. Zatureczky Berta melodrámáját, A kevlaari búcsút 29 szavalja Eófvös Flóra, zongorán kíséri Sárváry Adél, az énekrészeket előadja a Városi Dalcgylet nyolc tagja, utána S. Szabó József Nő és anya című történelmi elbeszélésé­vel, majd Varga Bálint több versével áll elő. Ugyané hónap 24-én Koncz Ákos Szeretet és szerelem képekben és példákban című munkáját, Jeney Béla tolmácsolásában Grenet Dankout Az élet című monológját és Hoffman József baritonját hallgatja meg a közön­ség, legutóbbin egy spanyol románcot, egy operettdalt s a Magyari fiúk zenekísérete mellett magyar dalokat élvez. 28 Angliai mozgalom, melynek célja a tudományos ismeretek eljuttatása olyan társadalmi rétegekhez is, melynek tagjai nem tudnak eljutni egyetemekre. Tanfolyamokat, előadásokat szerveztek, az elsőt 1873-ban Cambridge-ben. 2> ' Heinrich Heine: Die Wallfahst noch Kevlaar. 87

Next

/
Thumbnails
Contents