Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

dólag. Hiszen Géresi maga bevallja, hogy kitűzött programjukat „csak egy önérzetes és lelkesülni tudó társadalom segedelmével lehet elérni". A Csokonai Kör megnyitja sorompóit a társadalom minden tisztességes elemének. Tagjai közt képviselve is minden társadalmi osztály. Mégis létszáma éppen nem rohamosan gyarapszik. Debrecennek egy osztálya: a legnépesebb és lcgcmlegctcttcbb „cívis" réteg elenyészően kevés számban keresi föl. Mi ennek az oka? A debreceni „cívis" társadalom egyik szócsöve: a Debreceni Ellenőr egyik (1894. március 9-i) számában komoly felolvasások helyett inkább szórakoztatókat vár a körtől - viszont másik (1895. április 22-i) számában az irodalom nagyobb istápolását sürgeti a kör városszépítő és rendező törekvései rovására. Kérdés ezek után: mit ért a Debreceni Ellenőr irodalmon? Csak szórakozást, vagy komoly élctértékelést? Nyilván előbbit. De hát neki fontosabb a szórakozás, mint a saját városi múltjának életpéldává idézése? És hasznosabb a szórakozás városa szépítésénél-rendczésénél? Nem lehet fontosabb és hasznosabb! Különben is a szórakoztatás a szeretetnek nagyon is kényelmes fajtája. Márpedig az irodalomnak, kiváltképpen Debrecen irodalmának nem majomi, hanem kálvini szeretettel illik közelednie társadalmához. Ez a kálvini szeretet a kör első öt éve alatt Géresi nemzeti önismeret és önbírálat látóhatárában táguló tanításaiban nyilvánul meg legjobban, Géresíbcn Vértesi Arnold buzgó és őt kiegészítő segítőtársat nyer. Vértesi szintén igen tevékeny szellemű, a körért sokat dolgozó vezető. De az ő tapintatos modora, nagyvárosiasán elegáns bánásmódja már nem arra való, hogy a közönséggel szemben a kálvini szeretetet gyakorolja. Annál inkább jó arra, hogy a körben és a körön kívül a különböző érdekeket és elemeket jó írói nevétől övezetten a közérdekkel összeegyeztesse és a kör előnyérc kihasználja. Vértesi és Géresi mellett Komlóssy Arthur másodalclnök a lezajlott évek legdolgosabb köri vezetője. 2. SZÉLL FARKAS ELNÖKSÉGÉNEK IDŐSZAKA (1895-1900) A kör 1895. április 21-i közgyűlésén Széli Farkas kir. ítélőtáblai tanácselnököt ülteti Vértesi Arnold elnöki székébe. Az új elnök - aki mint történész különösen Debrecen múltjának kutatása körül szerez magának érdemeket

27 - zajos éljenzések között, a helybeli sajtó dicséretétől is 27 Egy XVI. századi codex históriás énekei. Bp., 1884.; Buda védelme 1849. májusban. Bp., 1886.; A Nagybesenyői Bessenyei-család története. Irta cs oklevéltárral ellátta Szeli Farkas. Bp., 1890.; Kihalt a 'ielekesi Török család? Bp., 1891.; Debreczen város 1664. évi történetének egykorú verses leírása. Bp., 1894.; A becstelenítés és a bíróság előtti megkövetés a Debreczen városi régi jogban. Debrecen, 1897.; Testi büntetések a Debreczen városi régi jogban. Debrecen, 1903. 86