Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

A debreceni Kossuth-szobor gondolatát nem a Csokonai Kör veti föl először, de biztatóan a kör március 26-i szépítési szakosztályi üléséből indul el c gondolat hódító útjára. A március 26-i és 28-i szépítési szakosztályi ülés készíti elő a Kossuth-szoborbizottságot. A bizottság - élén Komlóssy Arthur ügyvezető elnökével - a szépítési szakosztály tagjaira alapul - kettőszázhuszonhat tagjával pedig a tagok társadalmi főkolompossága révén az egész számottevő debreceni társadalomra kiterjed. S amilyen a bizottság megszervezése, olyan a munkája. E tekintetben megint a szépítési szakosztály a kezdeményező és irányító. Már a március 26-i ülésen megbízza Zoltai Lajost annak a honvéd-cmlékalapnak fölkutatásával, mely a város és közönsége jóvoltából még az 1880-as években gyűl össze, de elégtelensége folytán fölhasználatlan marad. Két nap múlva tartott ülésén tisztába is jön Zoltai Lajos jelentéséből azzal, hogy a Kossuth-szobor céljaira kiszemelt honvéd-cmlékalap állása több ezer forintnál. Ily előzmény után indítja meg a Kossuí/i-szo/jor-bizottság gyűjtőmunkáját először utcánként, majd házanként, sőt közvetve vidéken is. S a gyűjtés oly szépen halad, hogy a bizottság megalakulásától (április hó 9-től) számított egy éven belül 7300 forint készpénzt eredményez és csaknem ugyanannyi értékű megajánlást még be nem fizetett összegekben és természetben. Ez év április 22-i közgyűlése óta a megajánlok közt szerepel a kör is két év alatt fizetendő kétszáz koronával. A város egyrészt keresztezi a bizottság gyűjtőmunkáját, mivel Kossuth budapesti szobrára és mauzóleumára - 500 forintos adománya tetejébe - még gyűjtést is rendel cl a budapesti bizottság megbízásából. Másrészt azonban a város ígéri, hogy a debreceni Kossuth-szoborra társadalmi úton gyűjtött összeget - akármennyi is legyen az - célravezető mértékben kiegészíti. A KossufJz-szo&or-bizottság munkájával összefügg a kör térszabályozó bizottságának törekvése. Ez a bizottság Komlóssy Dezső, Szilágyi Károly, Balkányi Miklós, Könyves Tóth Kálmán, Zádor Lajos, Márk Endre és Bakonyi Samu választmányi tagokból és egy később kijelölendő mérnökből áll. Feladatát Szilágyi Károly indítványa határozza meg. Eszerint az Egyháztérnek a Kossuth-szobor elhelyezése végett szükséges szabályozására tervet és javaslatot kell készítenie. S ezt azután a kör elfogadás végett a város elé terjeszti. A város a javaslatot érintően annyit még ez évben megtesz, hogy a Csapó utca és az Egyháztér sarkán dísztclcnkcdő Stcnczingcr-ház megszerzésére és lebontására határozatot hoz. Képessé teszi a határozatra a kör egyik régebbi kívánságának előzetes teljesítése: a szépítési és kisajátítási alap megteremtése. Egyébként a város a kör egy másik régebbi - az utcák elnevezése és az új házszámozás tárgyában tett javaslata előterjesztésérc is záros határidőt tűz ki. A Kazinczy-pályázat ez évi eredménye kinyilvánításának és új pályatételek kitűzésének meg a január 27-i irodalmi szakosztályi ülésen sorát kerítik. A verses pályázatot Jánosi Zoltán főiskolai szenior nyeri. Jánosi költőutánpótlást jelent a kör számára. Karácsony György című nyertes pályaműve a körnek nemcsak felolvasó ülésén, hanem mint láttuk - évkönyvében is szerepel. A többi pályamű jelentéktelen értékű a kör szempontjából. Uj pályakerdések: Árpád alakja a szépirodalomban (tanulmány) a millennium közeledése alkalmából s Szatíra a modern társadalmi életből (vers). A kaszinó 76