Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

2. Vértesi Arnold két beszéde az 1891. évi november 17-i emléktábla leleplező és felolvasó ünnepélyéről. Az első beszéd Csokonai jellemzése dióhéjban, a második főleg az irodalmi decentralizációt okadatolja. 3. E. Kovács Gyula ódája Csokonaihoz. 4. Géresi Kálmán tanulmánya: Csokonai kora. E tanulmány Csokonaiban inkább az embert, mint költőt látja boldogtalannak. S boldogtalansága okául korához és környezetéhez való viszonyát, továbbá önmagát hozza föl. Csokonai magatartását patrónusaival szemben szintén a korviszonyokkal menti a megalázás vádja alól. 5. Szabolcska Mihály költeménye: Csokonai Vitéz Mihályhoz. Csokonai halhatatlanságának dala. 6. Komlóssy Arthur ismertetése: Csokonai Vitéz Mihály egy eredeti levele. Segítséget kérő levél Papszász Józsefhez Tiszaigarra 1802. június 15-éről a debreceni tűzvész után négy nappal. 7. Vértesi Arnold rajza: Margitka az intézetben. 8. Géresi Kálmán tanulmánya: Budenz és Debrecen. Többnyire Budenz és Lugossy József debreceni viszonyáról szól: Budenzct Lugossy vezette be a nyelvtudományba. 9. Vértesi Gyula három dala: Ne is szólnál, Ősz, Szálljon szememre... 10. Dóczy Imre értekezése: Schliemann. Schliemann életének, régiségtani kutatásainak és a Se/z/zemcmn-irodalomnak összefoglaló szempontú ismertetése. 11. Benedek János verse: Készülődés. Lírai cpilógusféle, Arany János Epilógusának tájékáról. 12. Könyves Tóth Kálmán tanulmánya: Bessenyei Anna. Vázlat a testőr-író Bessenyei György húgának jelleméről és írói működéséről - különös - buzdító - tekintettel önfeláldozó szeretetére bátyja iránt. 13. Gáspár Imre színházi története: A Szegény Nelli regéje. Vers egy nagyon erényes pincérlányról, ki színpadi sikerről és boldog szerelemről álmodozik szelíden. De a színpadon csak kóristaságig viszi, szerelmese pedig elhagyja. így visszatér tört szívvel pincérlánynak az elhagyott korcsmába. „Álmodni, bízni és szeretni fél." 14. Géresi Kálmán dolgozata: Dobozi István debreceni bíró levelezései a gróf Károlyi levéltárban. Kortörténeti dokumentumok Debrecen II. Rákóczi Ferenc korabeli szerepéhez az 1703-tól 1709-ig terjedő időre. 15. Szabolcska Mihály két lírai verse: Együtt, Lányok. 16. Kardos Albert tanulmánya: A debreceni disputa. Beható és körültekintő megtárgyalása a debreceni disputának, amely arra az eredményre jut, hogy Debrecent bizonyára a Méliusz által végigküzdött disputák tették kálvinista Rómává. 17. Tüdős János verse: Ej a Dunán. Szólamkincsére jellemző egy-két példa: „völgybe le és hegyre fel", „holdsugár ölelő karja", „titokzatos zokogása", „hableány", „arca halott halavány". 18. Boldizsár Kálmán elbeszélése: Mária. Egy púpos, sánta, de szép arcú és tiszta lelkű nő fájdalmas álmodozásáról, nemesen viselt szerelmi csalódásáról szól. 73