Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Vértesi Arnold, Komlóssy Arthur, Széli Farkas, Bakonyi, Tüdős János és Zoltai kap helyet. Az utóbbit esetenként hol Márk Endre és Szilágyi Károly, hol Szilágyi és Szabó József, hol Medve Kálmán alkotja. A tisztikarban egyedül annyi személyi változás történik, hogy a szépítési szakosztály titkári tisztségéről Márk Endre lemond s helyére az év közepe táján Zoltai Lajos kerül. A két szakosztály újraalakul, mindazonáltal csak a kör néhány új tagjának magába választásával tér el eddig meg nem ismerhetett eredeti összetételétől. A irodalmi szakosztály tagjai: Géresi Kálmán alelnök, Puky Gyula, Széli Farkas, Joó István, Kola János, Kovács János, Nemes Kálmán, Popper Alajos, Tüdős Kálmán, Sinka Sándor, Kosa Barna, Öreg János, Szántó Sámuel, Tüdős János, Dóczy Imre, Márton Imre, Kenézy Gyula, Könyves Tóth Kálmán, Nyers Lajos, Eötvös K. Lajos és Kardos Albert. Ezek közt a három utolsó új tag. A szépítési szakosztály régi tagjai: Komlóssy Arthur alelnök, Márk Endre, Lengyel Imre, Könyves Tóth Antal, Komlóssy Dezső, Simonffy Emil, Domokos Kálmán, Bészler Károly, Csanak József, Balkányi Miklós és Zádor Lajos. Új tagja Zöld Mihály és Zoltai Lajos. A kör rendes és alapító tagjainak száma: négyszázharmincnégy. Évi bevétele 1487 forint 78 korona, kiadása 817 forint 85 korona. Vagyonszaporodása tehát 644 forint 77 korona, úgyhogy saját és kezelt alapjainak vagyona 14 925 forint 38 koronára rúg. Az 1893. év szeptemberének második felében Vértesi Arnold Budapestre költözik, mégis 1894. az ő elnöksége idejének egyik legsikeresebb esztendeje. Ekkor valósítja meg a kör alapszabályai módosítását. Ekkor adja ki évkönyvét. Ekkor kapja kezéhez egy tekintélyes színműpályázati alapítvány szellemi irányításának szerepét. Ekkor szervez széles körű társadalmi mozgalmat a debreceni Kossuth-szobor létrejövése érdekében. A Kazinczy-pályázat ekkor hoz először számára - érdemleges költő-utánpótlást. Ercklycgyűjtése pedig újabb két irodalomtörténeti értékű emlékkel gyarapodik. És városszépítő-rendező javaslatai közül is több egyrészt teljesül, másrészt a teljesüléshez közeledik ekkor. Az alapszabályok módosításának ügye alapos bizottsági és választmányi előkészítés után kerül az április 22-i közgyűlés elé. A közgyűlés igen kevés változtatással fogadja cl a választmány idevágó előterjesztését. Lényege ez alapszabály-módosításnak az, hogy ezentúl a két szakosztály megszűnik és hatáskörük a választmányra száll át. A két titkár helyébe csak egy titkárt választ a közgyűlés. A titkár a főtitkárt akadályoztatása esetén helyettesíti s rendszerint a főtitkár által neki kiosztott ügyeket intézi. Végül a közgyűlés határozatképessége - nyilván a kör hölgytagjai jelentős számára tekintettel - nem függ a jelenlevők számától, nemétől. Az így módosított alapszabályokat 1895. június 21-i keltezéssel hagyja jóvá a belügyminisztérium, mivel csak 1895. május 17-én terjesztik föl hozzá a kör 1895. április 30-i választmányi határozata folytán. De a miniszteri jóváhagyás késése cseppet sem folyik be gátlólag a köri ügyvitelre, hiszen az már közvetlenül az 1894-i közgyűlés után levetkőzi az eredeti alapszabályokkal együtt járó körülményességét. Az évkönyv, miután költségeire 250 forintot felszámítanak, szeptember elején jelenik meg a helybeli Csokona/ Nyomda és Kiadó Részvény71