Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
A kör társadalmi tekintélyét határozottan emeli, hogy megalakulása óta Debrecenben letelepedett társadalmi előkelőségek is mihamar tagjai közé lépnek. Még jobban emeli a kör társadalmi tekintélyét 1893. évi működése. b Az 1893. év legnagyobb szabásúnak tervezett mozzanata Jókai Mór ötvenéves írói működésének megünneplése. A kör szóban forgó évben ezen dolgozik legtöbbet. Március első felétől egészen december hó második feléig meg nem szűnik készülődni. Célja érdekében külön rendezőbizottságot szervez s ebbe a bizottságba Debrecen minden jelentősebb hivatalos és társadalmi tényezőjét bevonja, hogy Jókai Mórt méltóan hívhassa meg városába, méltóan fogadhassa és ünnepelhesse. S az eredmény? A nagy ünnepelt hiába ígéri, nem jöhet le városunkba. így elmarad az a program, melyet az ő személyes megjelenéséhez mérnek. Elmarad a fáklyásmenet, a városi díszközgyűlés, a díszebéd és az elit-bál. Elmaradnak az üdvözlőbeszédek és ünnepélyek. S ami legfontosabb: elmarad az a Jókait dicsőítő költemény, melyre az „absolut-becs" esetén 200 korona pályadíj várt volna a körtől. De nem marad cl a kör javaslatának eredménye: Jókainak Debrecen díszpolgárává választása. Es nem marad cl a kör szervezte bizottság felszólításának hatása: Jókai összes művei díszkiadásának megvétele a város és társas körei által. Maga a város egy 500 forintos díszkiadást rendel meg, annak a 2000 forintnak terhére, melyet a tervezett ünnepségekre hitelként megszavaz. A kör pedig egy 200 forintos díszkiadás megszerzésével mutat jó példát a bizottság felszólításának követésére. íme, még a Jókai-jubileum is, mely külön költészeti pályázat hirdetésével kíván vigyázni irodalmi megalapozottságára, így válik tisztán társadalmi jellegű és közművelődési hasznú jubileummá Debrecenben 1893-ban az ünnepelt személyes jelenléte nélkül. Ami e jubileum irodalmi adósságát illeti, azt a Debreceni Ellenőr című napilap következő évi január 6-i száma helyesen állapítja meg: „A Csokonai Kör feladatát fogja képezni, hogy Jókainak Debrecenről írott műveit, Debrecennek a Jókai Mór műveiben való szereplését büszkén méltassa." (Jókai és Debrecen című cikkből.) Erre azonban nem kerül sor. A kör egyelőre úgy vél eleget tenni Jókai iránt való kötelességének, hogy a főváros 1894. évi január hó 6-i Jókai-jubileumán helyszűke miatt közvetve: városa négytagú díszoklevél-átadó küldöttségével képviselteti magát. Zsigmond Ferenc Jókai és Debrecen című tudományos művére pedig - mely nem a kör, hanem a város jóvoltából jelenik meg ugyan, de maradandó értékével a kört is mintegy feloldozza adóssága törlesztése alól -még várnia kell egészen 1925-ig. Az 1893. év másik két mozzanata, mely alkalmat ad a körnek társadalmi és hivatalos tényezőkkel együtt küzdésre, az egyetem megvalósítására és a történelmi fontosságú helyek, elsősorban Méliusz Juhász Péter sírja felkutatására és megjelölésére indult mozgalom. 15 „(...) vajha a Csokonai Kör nagyobb erőt fejtene ki az irodalom művelése körül, hogy legalább ez irányban is tudomásul venne az irodalmi világ, ne csak a város szépítése tekintetében kifejtett, tagadhatatlanul eredményes munkássága revén." (Debreczeni Hírlap, 1893. január 7.) 66
