Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
annak, hogy az 1890. évi utolsó irodalmi ünnepélye nem rendes felolvasóülés, hanem úgynevezett társas irodalmi estély. Vagyis olyan irodalmi ünnepély, hol a felolvasásokat baráti vacsora és táncmulatság követi. S a közönség akár reggelig együtt maradhat a kiegyezéskor pohárköszöntős és cigányzenés hangulatában. íme, ily tipikusan kiegyezéskori módon küzd az irodalmi szakosztály elevenebb, közvetlenebb társadalmi kapcsolatért. Ahogy szokás mondani, a hasznost összeköti a kellemessel. Debrecen társadalmi rétegcinek művelt elemeit a fehér asztal segítségével nemcsak az irodalomhoz hozza közelebb, hanem egymással is szorosabban összefűzni igyekszik. A minden várakozást felülmúló siker arra bírja a kört, hogy ily társas irodalmi estélyck tartását jövő programjába vegye, s már a következő évben két ilyen esélyt is iktasson felolvasóülései közé. Ezeknek a társas estélyeknek szokásos helye egyébként nem a városháza nagy tanácsterme, mint a többi lezajlott felolvasóülésé, hanem a Szikszayfélc Margit fürdő díszterme. 7 Ellenben belépődíjuk ugyanannyi, mint a rendes felolvasóüléseké: nem tagoknak általában 20 korona, tagoknak ingyen. Hogy a Csokonai Körnél az irodalmi decentralizáció gondolata nem szűk látókörű lokálpatriotizmust jelent, hanem szellemi orientációt, annak egyik bizonyítéka 1891. évi működésének legáltalánosabb érdekű mozzanata: Szabolcska Mihály költeményeinek kiadása, 8 Szabolcska szellemi szülőföldje tulajdonképpen Debrecen - Debrecen nagy irodalmi hagyományainak levegőjéből szívja tüdejét népi klasszikus egészségűvé. Érthető tehát, ha a kör irodalmi szakosztálya a maga feladatául ismeri föl Szabolcska nagy nyilvánosság elé bocsátását. (; Igaz ugyan, hogy az e célra előlegezett 325 forintot már 1892-ben megtéríti a kötet áruforgalma. De a kör erkölcsi ügybuzgalma révén, Szabolcska magát kínáló költészeti kvalitásain kívül csakis ennek az ügybuzgalomnak köszönhető, hogy a kötet országszerte feltűnést kelt. Szintén ezen az ügybuzgalmon fordul meg a kör 1891-i életének másik legjelentősebb, habár szűkebb hazai érdekű sikere: a körnek a debreceni kaszinóval való kapcsolatba kerülése. A debreceni kaszinó még az ötvenes évek végén tett Kazinczy-alapítványából minden évben - tisztán a főiskolai tanuló ifjak számára - két irodalmi pályakérdést szokott kitűzni s a beérkezett pályaművek közül a két legjobbat szép összegű 7 A fürdő az 1800-as evek elején épült (a mai Péterfia utca sarkán). A század vegétől Szikszay Gyula folyamatosan modernizálta. A fürdő díszterme számos kulturális rendezvénynek adott helyet. 8 Szabolcska Mihály: Költemények. Debrecen, 1891. 9 1891 szeptemberében a Csokonai Kör előfizetési felhívást adott ki: „...tekintélyes bírálók és esztétikusok hívták fel a költőre a közönség várakozását, előlegezve az előttük ismeretlen ifjúnak olyan elismerést, amelyhez utólag sok részben is fölemelkedni nem kis feladat leend. Hogy a korszak költői meddősége és a simeoni várakozás nem tettc-c egy percre nagyon is enyhékké a különben szigorú műbírálókat, vagy az idő csakugyan kiváló költői tehetséget fejt ki Szabolcskáhan: a jövendő titka." (Dcbrcczcni Hírlap, 1891. szeptember 26.) 60
