Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Az alakuló közgyűlés végül köszönetet szavaz a szervezőbizottságnak, különösen munkás elnökének, Csiky Lajosnak, a kör létrehozása körül szerzett érdemeiért. De mielőtt még ezt tenné, hogy aztán szétoszoljék - érdekes két esemény játszódik le. Csiky Lajos indítványára Szabolcska Mihályt alapító tagjának jelenti ki a fentebb említett 43 forint alapján. íme tehát Szabolcska, az akkor debreceni református teológus, ott van a Csokonai-kultusz debreceni előmozdítói között. Neve a Csokonai Körével már ennek alapítása révén és alapításától kezdve hosszú ideig egybeforr. Jellemző élettörténeti dokumentum ez mind a költőre, mind a körre nézve. S jelentőségét csak növeli utóbbi szempontjából az a körülmény, hogy alapító tagjai a rendes tagokkal egyetemben nem megalakulása kapcsán, hanem csupán azután jelentkeznek általánosabban. Azonban az alapító tagság ilyetén kiérdcmlése még nem meríti ki a Csokonai Kör egyik örök dicsekedésének: Szabolcskának a kör megalakulásával összefüggő szerepét. Az alakulás napján este a debreceni főiskolai ifjak az ő vezetésével akarják megünnepelni a Csokonai Kör megalakulását. Ünneplésük módjául fáklyás-zenés fölvonulást terveznek a megválasztott elnök: Vértesi Arnold tiszteletére. A helybeli sajtó szerint óriási közönség gyülekezik ez alkalomból a főiskola előtt. Az ifjúság háromszor is tüzet gyújt, hogy fáklyáit meggyújtsa s fáklyásmenetét megtarthassa. De a meginduló záporcső miatt kénytelen másnap estére halasztani szép terve megvalósítását. Április hó 28-án, hétfőn este aztán sikerül is ünneplése. A kitűzött időben: fél kilenc órakor zavartalanul megindulhat a lelkes fáklyás-zenés csapat Vértesi Arnold elé. Szabolcska Mihály a szónokuk. Az országos hírnév előtt álló fiatal költő üdvözlő szavaira ugyan hogy is válaszolhatott az országos hírű Vértesi Arnold?* Nincs erre közelebbi forrásunk, mint a két költő idealizmusban és hazafiságban színvonalasan tcstvéricsülő lelkének ismerete. De aki a formánál többre becsüli a tartalmat és tud következtetni, annak ez a legközvetlenebb »forrása«"! A Csokonai Kör alakulását egyébként maguk a Csokonai kóristák is megülik. Az alakulás estéjén tíz óra tájban a Bika Szálló kistermében szép számú intelligens hölgyés férfitársaság gyűl össze bankettjükre s jókedvűen, éjfélen túl is együtt marad. Annyi felköszöntő hangzik cl, hogy ezek közül minden Csokonai köri tisztviselőre jut egy. Ezzel a Csokonai Kör megalakulásához fűződő események befejeződtek. Mennyi önzetlen fáradozás és kitartás kellett eddig is, míg ez alakulás megtörténhetett! Hát még ahhoz a kibontakozáshoz, mely a kör életképességét, elindítóinak erejét hivatott megmutatni! 1940-ben volt a Csokonai Kör 50 éves jubileuma. S hogy ennyi időn át fönnmaradhatott és áldásosán munkálkodhatott, az elsősorban alapvetőinek érdeme, kik múltjának megóvásával tulajdonképpen egész életére megedzik. Képessé teszik még az első világháború kiállására is. Pedig az első világháború súlyos csapást mér a körre. Ezt 4 Lásd a Vértesi Arnoldról írt nekrológot a „Dokumentumok" c. fejezethen. 56
