Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Lükő Gábor (1909-2001) etnográfus, muzeológus. 1936-45 között a debreceni Déri Múzeum muzeológusa, közben Karácsony Sándor munkatársa a debreceni egyetem Társaslélcktani Intézetében, 1950-ig az egyetem magántanára. 1950-58 között a gyulai, 58-65 között a bajai, 65-70 között a kiskunfélegyházi múzeum igazgatója. A magyarság és a keleti népek ősi kulturális kapcsolatainak kutatója. Mácsai Sándor (1858-1924) zenetanár. A kollégiumi Kántus karnagya, majd a gimnáziumban rendszeresített tanszéken ének- és zenetanár. Több dalegylct karmestere. A kör rendes, halálakor tiszteletbeli tagja. Madai Gyula (1881-1937) tanár, költő, a Bokréta tagja, 1923-tól Hajdúnánás országgyűlési képviselője, az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnöke, tankerületi igazgató, a Debreceni Gyorsírás és a Protestáns Szemle szerkesztője, a Petőfi Társaság tagja. 1933-tól a kör örökös tagja. Magoss György (1858-1947) ügyvéd, 1890-től árvaszéki ügyész, 1903-tól főügyész, 1923-28 között Debrecen polgármestere. A kör rendes tagja. Magyart Imre (1864-1929) és Kálmán (1862-1912) a „Magyari fiúk", híres cigányzenész család tagjai és önálló zenekar vezetői Debrecenben. Az 1903-as országos prímásversenyen nagy aranyérmet nyertek. Makkaí Sándor (1890-1951) író, kritikus. Tcológiatanár, 1926-36 között az erdélyi kerület püspöke, 1936-tól debreceni egyetemi, majd teológiai akadémiai tanár. Történelmi regények és a Magyar fa sorsa c. Ady-védclmcző könyv szerzője. 1938-tól a kör tudományos szakosztályának örökös tagja. Makó Lajos (1854-1908) színész, színigazgató. 1902-1905 között a debreceni színház igazgatója. A körnek 1903-ban alapító, rendes tagja. Mandel Pál (1839-?) ügyvéd, ügyész, országgyűlési képviselő. Márk Endre (1851-1939) ügyvéd. 1915-1921 között Debrecen polgármestere. A kör alapító, 1890-től választmányi tagja. Márton Imre (1852-?) ügyvéd, földbirtokos. 1890-ben a kör választmányi tagja, 1892ben és 1902-1910 között számvizsgáló. Masits Miklós (1910-197?) tanár. A debreceni egyetemen tanult, 1934 után tanítóképzőkben és óvónőképzőkben tanított szerte az országban, majd a szegedi Pedagógiai Főiskola tanára lett. 1935-től a kör irodalmi szakosztályának helyettes titkára. Mata János, szoboszlai (1907-1944) költő, műfordító, filozófus, grafikus. 1929-ben költözött Romániából Magyarországra, 31-ben Debrecenbe, ahol filozófiai doktorátusának megszerzése után a román nyelv lektora lett az egyetemen, majd levéltáros, és számos újság belső munkatársa, melyekben versei és tanulmányai jelentek meg. Igen jelentős fametszői, könyvillusztrátori munkássága. 1944-ben egy eltévedt golyó ölte meg. Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrász. Szülővárosában, Debrecenben köztéri szoborként a Déri Múzeum elé készült allegorikus alakjai (melyekkel a párizsi világkiállításon 1930-ban nagydíjat nyert), Móricz- és Petőfi-szobra, valamint Mcdvés kútjának és Táncosnőjének másolatai vannak felállítva, középületeken és síremlé556"