Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

(1905) s Oláh Gábor Petőfi képzeletéről írt tanulmányát (1909) stb. Felolvasó üléscin meg egyre gyakrabban szerepeltetett országos nevű írókat és költőket, nem egyszer művészeket, aminthogy maga is szívesen vett részt a fővárosban és a vidéken rendezett ünnepeken. Közelebbről: a budapesti Vörösmarty-, a nagyszalontai és nagykőrösi Arany-, az érsemjéni Kazinczy-szobor, s a Bessenyei bcrccli emléktáblájának stb. leleplezésén. Aztán Gyöngyösi István radvánci, Fercnczi István, az első magyar szobrász rimaszombati, Grcguss Ágost eperjesi, Diószcghy Sámuel fővárosi, Dayka Gábor ungvári, Egressy Gábor miskolci emlékünnepén, Balassi Bálint hamvainak a hibbei, Petőfi családjának a Kerepesi temetőben történt új sírba helyezésén. Nemkülönben jeles írók (Ábrányi Emil, Mikszáth Kálmán, Lévay József, Kiss József, Beöthy Zsolt stb.) pályájának egy-egy nevezetesebb fordulóján tartott ünnepségeken. Többször a Kisfaludy Társaság díszülésein, amelynek vezetőségével, főként Beöthy Zsolt elnöksége alatt még bensőbb kapcsolatot tartott fenn a kör, hiszen Gércsi Kálmán egykor tanára, Kardos Albert pedig tanítványa volt a jeles tudósnak. Elképzelhető, hogy milyen bénítóan hatottak a mi szépen fejlődő intézményünkre is előbb a világháborúnak, majd a kommunizmusnak és az oláh megszállásnak örökös izgalmai;

84 1921. január 23-án nagyérdemű elnökének, Gércsi Kálmánnak halála, akinek közismert bölcsessége és nagy személyi kapcsolatai, főtitkárának, Kardos Albertnek mindenre kiterjedő gondja pár évtized alatt egész virágzó társasággá formálták a Csokonai Kört. Utánuk még a megállás is hanyatlás lett volna, amikor már-már az ébredés jelei mutatkoztak mindenfelé a csonka hazában. Nálunk elsősorban az egyetem falai között, ez egyes klinikák és szemináriumok működésében, aminthogy belőlük sarjadt ki nemsokára (1922) a Tisza István Tudományos Társaság, majd a Nyári Egyetem és Népszerű Főiskola, egyre nagyobb érdeklődéssel kísért előadásaikkal. A Városi Múzeum is Déri Múzeummá fejlődik s újabb lendületet nyer Debrecen színházi, zene- és képzőművészeti élete. Végre a nálunk is erőteljesen jelentkező új költői irányok tűzhelyeként megalakult (1927) az Ady Társaság, a helybeli és vidéki művészi törekvések összefogására pedig a Tiszántúli Szépmíves Céh. Mindezeket csak futtában érintve, jeléül annak, hogy mennyi tényező hatott már közre a Csokonai Kör céljainak és eszközeinek megválogatásában is. Ilyen viszonyok közt bizony csak fokozott felelősségérzettel vállalhatta magára Gércsi örökét a kör és új tisztikara (1922. május), amelynek elnökévé e sorok írója, alelnökeivé Szentpéteri Kun Béla, egyetemi tanár és Oláh Gábor, a jeles író lettek, míg a 8-1 Mivel a gyanakvó népbiztos, majd az oláh megszállók, hallva a kör erős nacionalista irányáról, a mi működésünket is betiltotta. „Arany János Társaság" cím alatt kértünk és kaptunk engedélyt nyilvános ülések tartására, s mert nemi ellenforradalmi törekvések hevítettek, a hét bizonyos napjain, esténként a Kollégium más-más termében gyülekeztünk össze, s nem kis részünk volt Debrecen hazafias szellemének ébrentartásában. 516