Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

lönös gonddal óvja és ápolja. S miután megjelölte a Hatvan utca 23. szám alatt levő szülőházát (szabatosabban csak a helyét), könyveinek és a rávonatkozó irodalomnak rendszeres gyűjtéséhez fog, személyes emlékei (kéziratai, képei, relikviái stb.) számára pedig külön ereklyetárat létesít (1906). Végül halála százados évfordulóját - 1905. május 20-21. napjain - országos ünnep keretében üli meg, melyen az MTA, a Kisfaludy és Petőfi Társaságok is szép számmal képviseltetik magukat. Hasonlóképpen megindítja Debrecen irodalmi és történelmi nevezetességű helyeinek megjelölését. Emléktáblával látja el a szatmári békekötésben szerepet játszott Komáromy-féle kúriát (1911. Kossuth utca 12.); Fazekas Mihály egykori tusculanumát (Piac u. 58.); a múlt század eleji magyar színészet egyik játszóhelyét;

80 Petőfi lakóhelyeit: a mai Petőfi téren (akkori Váradi utcai Új-soron) fekvő igénytelen házacskát

81 és a Batthyány utcai házat (16. sz.), ahol 48 decemberében a fia született. Sőt megkezdte a régi nagy tanárok, papok, költők (Nagy Imre), művészek (Boka Károly), és kegyes jótevők sírjának felkutatását. 1907 őszén, a Magyar Füvészkönyv megjelenésének százados évfordulóján Diószcghy és Fazekas szimbolikus emlékét avatja fel a mai Déri Múzeum, egykor Botanikus kert Baltazár Dezső utcai bejáratánál.

82 Egy másik figyelemreméltó törekvése volt az Elnökségnek az, hogy lehetőleg pályázatok hirdetése által is növelje a kör publicitását. A díjakat hozzá hol a maga, hol egyes jótevők adományaiból gyűjtötte össze. Közülük itt csupán kettőt emelünk ki: a Kazinczy nevére alapítottat és a Telegdy-Kovács László-féle alapítványt. Mindkettő szépirodalmi munkák jutalmazására. Amazt a helybeli Úri Kaszinó, emezt egy derék tagtársunk tűzte ki, száz aranykoronás részvényt téve le „egy estét betöltő, vidám, énekes játék, vagy életkép jutalmazására, amelynek tárgya a magyar népélctből vagy népi hagyományokból vétessék" Emellett készséggel támogatott a kör minden ifjabb írót, akinek buzgalma, tehetsége komoly reménnyel biztatott. így bontogatták szárnyaikat nálunk Szabolcska Mihály, Farkas Imre, Oláh Gábor, Kuthi Sándor, Vályi Nagy Gusztáv, Szombati Szabó István, Móricz Pál, Szathmáry Zoltán, Pálffy József hírlapíró, Dóczy József és Kardos István dal- és zencköltők. Saját költségén adta ki 1905-i jubileuma alkalmából Csokonai válogatott munkáit és Három irodalmi ünnep című emlékkönyvét

83 (1909). Öt debreceni diák az úgynevezett Bokréta kör verseskötetét. 8I) Ezeknek a helyén ma már más épület emelkedik. A Fazekas-féle portán egy hatalmas bérház (Ferencz József, másként Piac utca 58. sz.), a Színjátszóén meg a Vármegyeháza (Ferencz József út 54.) 81 Hol az 1843-44. évi szomorú telet töltötte. Kevés különbséggel ma is olyan a képe, mint amilyen Petőfi idejében lehetett. Mellette egy szélesen terpeszkedő nagy épület: az egykori róm. kat. kórház. Itt születtek a Temetésre szól az ének, a Síkos a hó, szalad a szán, A virágnak megtiltani nem lehet és más szép költeményei. 82 Bár az emlékmű költségeiben többen (város, ref. egyház, Kollégium, s a Diószeghy rokonok is) részt vettek, a gondolat felvetése és megérlclése mégis a Csokonai Kör érdeme. 8? Mindkettőt Kardos Albert titkár avatott gondozásában. 515