Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

jának vczérdallamai lettek, amelyek olyan megható módon fonják körül: a vallás, a haza, a szülőföld, a természet, a család, az egész emberi élet ezernyi képét. És vajon mindez, megint nem azokból az [ihletés] hagyományokból nőtt-e ki, amelyekből nagy [elődei], Csokonai, Kölcsey, Arany merítettek?! - És végül, első híres kötetét nem a Csokonai Kör tette-e közzé, aminek megalapításában maga is részt vett, s amelynek eszményeiért és törekvéseiért mindvégig híven fáradozott. Igen, a mi kezünk mindvégig összefogózva marad... Valóban úgy éreztem, hogy mindnyájan, akiknek nevében szóltam, ott álltunk sírja körül, s ígértük, hogy kultuszát nemcsak tovább ápoljuk, magunkénak valljuk, hanem az [édes] haza egyik legdrágább nemzeti sugallmának is ismerjük. Az Isten adja, hogy így legyen! (...) (Kézirat - TtREKK) Kaplonyi György: Csobán Endre a Csokonai Körről „(...) A Debreceni Csokonai Kör sohasem szakadt el a népi erőktől, - mondotta többi között, - sőt erősbíteni kívánta mindig azt a folyamatot, amely a népi forrásokhoz való visszatérést célozza. Ennek az irányzatnak azonban különös végzete, hogy időközönként elszakad a népi gyökerektől s mesterkéltté, városiassá lesz. A Csokonai Kör éppen ezt az elszakadást akadályozta meg mindig azáltal, hogy nem engedte felszínre kerülni a túlzottan városiassá, mesterkéltté vált irányzatot. Kettős feladat hárul itt a Csokonai Körre. Először: támogatni kell azokat az írókat, akik éppen ezt az új gondolatot tűzték maguk elé célul. Másodszor pedig olyan néprétegek közé is be kell vinni az irodalmat, amelyek eddig el voltak zárva. (...) Új közönséget kell toborozni. A múlt szomorú tapasztalatai jó példák a jövőbeli célkitűzésekre nézve. Még az utóbbi időben is számtalanszor tapasztalhattuk, hogy a művelt középosztály a háború után, anyagi erők hiányában nem tud részt venni az irodalmi életben. Az újgazdag réteg pedig nincsen abban a kulturális állapotban, hogy elválassza az igazán értékest az értéktelentől. Fontos tehát a vásárlóközönség tanítása, mert sajnos, napjainkban csak a selejtes kiadványok terjednek. A Csokonai Körben élénk vita tárgyát képezi ezeknek a kérdéseknek a megoldása. Egyik jelentékeny fejlődési foka a szennyirodalom elleni küzdelemnek a Csokonai Kör könyvtárának megindítása, amelynek most megjelent ötödik kötete: Új Debrecen címen a fiatal debreceni írók értékes egyéniségeit juttatja szóhoz. Engem az tölt el örömmel, hogy szélesebb körű válogatás esetén nemcsak nyolc, hanem sokkal több tehetséges fiatalt tudtunk volna kiemelni. (...)" (...) Szóval a Csokonai Kör a népi gyökerekhez való ragaszkodás és a népi erőkből fakadó újítások segítségével akarja az elsekélyesedett irodalmat és a közönybe süllyedt debreceni kulturális érdeklődést megújítani, feleleveníteni? - kérdeztük ezután. 491