Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

nök megvédelmez. Más történt. Meglehetősen szokatlan. A közönség melegen tapsolt, az elnök megtámadott. Nem a szöveg, csak a dallam ellen tiltakozom. Fölidéztem a kritika szellemét, állanom kell, állom is. De hogy egy tisztességes szándékú munkáért, amely egyes hozzáértők szerint nem is volt éppen rossz, nyilvánosan megleckéztessenek, s végül még szóhoz sem engedjenek jutni, hogy a fenti körülményeket elmondhassam, ezt nem vagyok hajlandó vállalni. Nem akartam a nyilvánosság elé hozni az ügyet, de már nem győzöm, hogy mindenkinek külön magyarázkodjam. Véleményem szerint a kör elnöke megsértette a kör egy tagját s most a körön a sor, hogy ezért nekem elégtételt szerezzen. Ha ez nem történik, nincs más tennivalóm: le kell mondanom tagságomról. (Debreczeni Független Újság, 1934. február 17.y

s Péterffy László: Pap Károly dr. (...) Amikor Pap Károlyt, a budapesti Országos Nőképző Egyesület leánygimnáziumának rendes tanárát, a Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlése 1907ben a debreceni főiskola bölcsészeti karán a magyar nyelv- és irodalom rendes tanárául megválasztotta, a fiatal tudós már eredményekben gazdag tanári és írói múltra tekinthetett vissza. Középiskoláit Nagykőrösön végezte, Arany János gimnáziumában, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott. Itt Zrínyi Miklós életrajzírójának, Széchy Károlynak

56 volt tanítványa. A tanári hivatás szépségei a budapesti gyakorlógimnáziumban Kármán Mór

57 oldalán tárultak fel előtte. A tanárok tanárának példamutatása és tanítása szuggesztív kísérője és irányítója maradt aztán egész pályáján. De nem elégedett meg azzal az elfoglaltsággal, melyből Kármán gimnáziuma bőven juttatott az oda beosztott gyakorló tanároknak, hanem szorgalmas és lelkes hallgatója volt az egyetemen Gyulai, Alexander, Pasteiner,

58 különösen Beöthy előadásainak. Ekkor terelődik tudományos érdeklődése abba a határozott irányba, melyhez későbbi pályáján egyre fokozódó lelkesedéssel ragaszkodott. Ez az irány a magyar irodalomtörténet volt, de nemcsak az élesen körülhatárolt irodalomtörténet, hanem annak egész gaz55 „A Csokonai Kör legutóbbi ülésén felmerült Herczeg-üggyel kapcsolatban - mint örömmel értesültünk - az érdekelt felek megbeszélése minden félreértést eloszlatott. Mert bár a kör vezetősége és a felolvasó sokban más-más esztétikai felfogás hívei, de eljárásukban semminemű bántó tendencia vagy személyi él nem volt, annál inkább, mivel emberi és irodalmi eszményeik: mindent és mindig magyarságunk javára tenni, úgyis rokonok". (A Csokonai köri Herczeg-vita békés elintézése. Debreczeni Független Újság, 1934. február 22.) >6 Széchy Károly (1848-1906): irodalomtörténész, egyetemi tanár. 57 Kármán Mór (1843-1915): pedagógus, művelődéspolitikus. 58 Pastciner Gyula (1846-1924): művészettörténész. 485