Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

kemencéjéből egyre több olyan fehér kenyeret rak elénk, mely a főváros kultúrpiacán is reménnyel árusítható, sikeresen kél cl. II. A Csokonai Kör megalakulása és időbeli tagozódása Egészen leíró-történeti értelemben tehát a Csokonai Kör megalakulása közvetlenül a debreceni Emlékkert Társulat és Felolvasó Kör megszüntetésével függ össze. Az Emlékkert Társulat 1861-ben keletkezik. Célja: „a főiskola-térnek szépészeti és egészségi szempontból való növényzcttcli beültetése s oly kies hellyé való változtatása, hol méltósággal állhassanak azon emlékszobrok, miket a hálás nemzedék koronként emelcnd a haza és tudományok körül kiváltképpen városunkban magoknak érdemeket szerzett s elhunyt nagy fiainak. És amennyiben ezen társulat eszméje csaknem egy időben keletkezett a Csokonai-szobor eszméjével, s részben annak kifolyása s amennyiben a társulat tagjai a Csokonai-szoborra, eddig gyűlt pénzmennyiség holléte felől magának biztos tudomást szerezni, a begyült pénzt biztosítani s általában a Csokonai-szobor felállítása munkáját elővinni." Elnökei időrendben: Csanak József, az cmlékkcrtck bőkezű mecénása, Sombory Imre, Könyves Tóth Mihály és Könyves Tóth Antal. A társulatnak eleinte sikerül Debrecen társadalmát mozgásba hoznia. Híveinek - köztük a leglelkesebb Oláh Károlynak - hírlapi és gyülekezeti agitációja megnyitja Szabó Lajos és polgártársai áldozatkészségét, előteremteni több testület és pénzintézet évi adományát. Úgyhogy a Nagytemplom és Kollégium közötti elhanyagolt téren két nyilvános kertet létesíthet és gondozhat a társulat. S a Kollégium előtti nagyobbik cmlékkcrtbcn felállíthatja 1865-ben az 1849. augusztus 2-i debreceni csatában elesett honvédek emlékkövét, mely haldokló kőoroszlánt ábrázol s jelenleg a Honvéd utcai temetőben áll. A kisebbik kertben pedig 1871. október 11-én leleplezheti Izsó Miklós ma is ott tündöklő alkotását: Csokonai ércszobrát. Ez utóbbi díszes keretek között ímre Sándor és Szász Károly aktív - a Magyar Tudományos Akadémia és Kisfaludy Társaság stb. passzív részvételével történik. Ugyancsak a debreceniek külön anyagi hozzájárulásával emel sírkövet a paci erdőben Szarka Pál honvéd főhadnagy hamvai fölé, ki 1849. augusztus 2-án kozák fegyverektől üldözve azon a helyen esik cl. A nagyobbik kertben foglal helyet még a Szombathy-Veresmarty-emlékszobor, de ezt a debreceni cv. rcf. egyház állíttatja 1873-ban alapítványtevőinek, a társulat csak fenntartja és gondozza. Ezeket az cmlékkcrtcket és emlékeket veszi át a Csokonai Kör gondozás és gyarapítás céljából, az Emlékkert Társulat alkonyán, mikor az alapítók elhalálozása, vagy mcgörcgcdésc következtében a társulat összes munkája az egy Könyves Tóth Antal nyakába szakad. Terhes kötelességet vállal magára, de így vetheti meg szépítési tevékenysége munkaköri, egyszersmind pénzalapját. Örökli ugyanis az Emlékkert Társulat takarékpénztáriéig kezelt maradék tőkéjét. És pedig a „Debreceni Emlékkert Tárté