Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Bessenyei Széli Farkas 1844-ben született Hódmezővásárhelyen ősrégi kálvinista családból. Atyja Széli Sándor hódmezővásárhelyi ref. lelkész volt, anyja Bessenyei Klára, a híres testőr és író Bessenyei György családjából való. Atyja szintén foglalkozott az irodalom művelésével. Gyermekéveit olyan légkörben töltötte, ahol a tudományok és irodalom iránt való szeretete kifejlődhetett. Jogi tudományait Debrecenben végezte el. Ezután a régi vármegyei bíróságoknál működött. Hosszabb ideig volt bíró Csongrád megyében, majd Budapestre került. Midőn az ország nagyobb városaiban a kir. ítélőtáblákat Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter idejében felállították, Széli Farkas 1891-ben a debreceni királyi táblához került s ennek 1907-ig tanácselnöke volt. 15 évig lakott Debrecenben. Ezen idő alatt nagy szerepet játszott társaséletünkben. Minden kulturális mozgalomban részt vett. Mintegy 6-7 évig elnöke volt a Csokonai Körnek is, azontúl pedig tiszteletbeli tagja, a Csokonai-kultusz terjesztésének egyik leglelkesebb apostola volt. Irodalmi munkásságát is nagyra becsülték. Két kiváló történelmi műve jelent meg. Az egyik: Egy XVI. századbeli író verses kódexe. A másik Bessenyei György Bihari remetéiének ismertetése. (...) (Debreczen, 1909. december 14.) Tóth Árpád: A Csokonai Kör felolvasóestje (...) A Csokonai Kör, Debrecen érdemes és derék kulturális egylete ma este tartotta első felolvasóestjét. Mint mindig, ezúttal is a Csokonai emlékének szólt ez az első est. Örömmel éreztük ki most is a felolvasott értekezésekből, hogy a nagy debreceni költőt, ha már életében annyi meg nem értés üldözte ebben a konzervatív kultúrájú városban, legalább halála után mind igazabb megértés elemzi, s kultuszának egyre nemesedő vágya él Debrecen intelligenciájában. Ne gondolja senki, hogy egy-egy irodalmi társasággal szemben, mely valamely nagyunk nevét viseli, ez fölösleges és magától értetődő dicséret, mert emlékezhetünk például a Molnár Ferenc Petőfi társaságbeli felköszöntőjérc, melyben kijelentette, hogy ha Petőfi, feltámadván, megjelenne a társaság némely gyűlésén, igen könnyen a kidobatás veszedelme érhetné. Nos, ha Csokonai feltámadna, boldogan és megelégedetten nézhetné a Csokonai Kör munkáját. A megnyitót dr. Tüdős János mondta. Finom lélekről tett tanúságot szubjektív vallomása, mely szerint a sokszor durva politikai tülekedések után szívcsen tér a nemes és tiszta irodalomhoz, s ennek az irodalomnak derék harcos egyesületéhez, a Csokonai Körhöz. Azután a kör működéséről mondott rövid beszámolót s biztató programot. Még a Nyugat íróinak szelíd megszólása sem érintett kellemetlenül, mert afféle kedves, finom, úri kézlegyintés volt csak s nem olyan brutális és fájó gesztus, 429