Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

A Csokonai-kör - irodalmi társaság Szávay Gyula indítványa Jelenlegi szervezetében a Csokonai Kör társadalmi alapon áll. Mint ilyen, működésével kétségkívül elismerést és becsülést vívott ki magának. Egyszersmind előkészítette a talajt, hogy a kör a tulajdonképpeni irodalmi életnek egy erre hivatott és erre szervezett tényezőjévé váljék. Északkeleti Magyarországnak hatalmas, minden ízében magyar fővárosában székelve éreznie kell különös hivatását, mely a magyar irodalomnak, vagy mondjuk az irodalom magyarságának fennkölt tudatos és határozott szolgálatában nyilvánul meg, méltóan ahhoz a nemes névhez, melyet címében visel a kör. Ezt a célt azonban csak az erre szervezett, rendszeres és következetes munkássággal közelítheti meg. Ennek alapfeltételei adva vannak magában a városban, amelynek egyrészt közművelődési intézményei s azokból kiforró és idekötött irodalmi ereje, másrészt ennek az erőnek az ország egyéb részeibe elszálazó gyökérzete az irodalmi munkássághoz megtermik a szükséges és alkalmas embereket. A Csokonai Körre most már az a korszerű feladat vár, hogy a munkásságnak lerakja alapjait saját testületi újjászcrvczkcdésc által. E rövid indoklásból folyik indítványom, mely a következő: A Csokonai Kör alakuljon át Csokonai Irodalmi Társasággá, azon mintára, amely szerint a főváros irodalmi társaságai, s a vidéken is a szegedi Dugonics és a temesvári Arany János irodalmi társaságok szervezve vannak. (...) Fő kötelessége a társaság tagjainak az, hogy a társaság által vezetett irodalmi életben tevékenyen részt vegyenek. Akik erre nem vállalkoznak, a tagok sorából kiesnek. A helyből elköltöző tagok ezen alkalommal új választás alá esnek. Az irodalmi osztályokon kívül álló tagok a társaság pártoló tagjai, akik tagdíjat fizetnek, szavazóképes tagjai a közgyűlésnek, élvezői a társasági tagok részérc biztosított kcdvczéscknck stb. (...) Abban a meggyőződésben vagyok, hogy ezen az alapon a társaság tevékenysége oly medret nyer, mely termékeny és üde szegéllyel jelöli meg c tevékenység menetét. A közelgő százados ünnep irodalomtörténeti stációt nyújthatna a kör itt körvonalazott irodalmi kialakulásához. (Debreczeni Újság, 1904. november 13.) 412