Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Petur: A Csokonai Kör (...) A Csokonai Kör elmegy a Wesselényi-szobor leleplezésére: a Csokonai Kör meghívta a tudós Bíró Lajost Debrecenbe; a Csokonai Kör ereklyéket gyűjt, becses cmlékkéziratokért köszönősorokat tesz közzé. A Csokonai Kör a tél folyamán egy-két felolvasást, jobban mondva előadást is rendez, melyen hallani fogjuk a színház szubrettjének dalos csicsergését és a színház szavaló hősszerclmcsének mennydörgős szavát. Szóval a mi derék Csokonai Körünk buzgó társadalmi életet él. De vajon kimeríti-c az a munkásság azt az irodalmi hivatást, melynek betöltése igazán dicsőség lenne? Én úgy látom, a Csokonai Kör valódi irodalmi missziójának is az a szervezet a kerékkötője, mely a többi vidéki irodalmi köröket bénítja, s inkább társadalmi társaskörökké avatja, mint oly irodalmi tényezővé, amilyenre e hazában módfelett nagy szükség lenne. A mi vidéki irodalmi körcink egy része a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság irodalmasdi kis játékait utánozza. Szörnyű komolysággal választják a helyi halhatatlanokat koszorús tagjaikká s emellett nem veszik észre, hogy zsenge csemetéjük egyáltalán nem bír gyökeret verni a közönség szívébe, hatásuk, irányító hatásuk pedig az irodalmi művelődés, a nemzeti ízlés fejlesztésére nincsen. Az irodalmi körök másik része irodalmi mulatságok és díszgyűlésck rendezésében leli örömét, s csak annyiban különbözik más társas köröktől, hogy nincs saját helyisége, ahol a nemzeti színjátékot zöld asztalon művelni lehetne. (...) (...) Gyűlésbe kellene hívni a vidék összes irodalmi köreit és hozzálátni a vidéknek a főváros romlott irodalmi és művészi ízlése, elfajult nemzetietlen iránya hatásától való teljes megszabadításához. A Csokonai Körre a megújhodás ez apostoli munkájában örök dicsőség babéra vár. (...) [Ha] a felolvasásokon nem elégszik meg a szórakoztató csevegésekkel, versecskékkel, hanem rendszeres, irodalmi ízlést irányító munkatervvel áll elő: mai züllött irodalmi viszonyaink közt országos hálára szerez érdemet. (Szabadság, 1902. szeptember 7.) Kardos Albert: A Csokonai Kör hivatása Petur a maga elfogultságában először is kicsinyli a Kisfaludy és a Petőfi Társaság működését és óvja a Csokonai Kört, hogy a maga munkásságát ne szabja ez irodalmi testületekhez. Bocsánatot kérek, mi a haza határain túl nem tudunk és akarunk emelkedni! Ha a legelső magyar irodalmi társaságok, melyeknek élén egy Beöthy Zsolt, egy Jókai Mór állanak, nem szolgálhatnak nekünk, szerény vidéki körnek, mintául, akkor nekünk igazán iránytalanul kell bolyonganunk; ha az ő tevékenységük csak irodalmasdi 402