Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

tagjai. Némelyek nagyobb hivatású irodalmi társaságot, vagy éppen kulturális intézményt sejtenek a körben; mások meg az ellenkező túlságban egyszerű társaskörnek tartják az egészet, mely, mihelyt lesz annyi vagyona és olyan sok tagja, hogy külön klubhelyiséget rendezhet be, kaszinói velleitásokat fog elárulni, biliárdasztalt, dákókat és zöldposztós kártyázóasztalokat fog beszerezni. De akár szerény társaskör, akár komoly irodalmi és kulturális tényező legyen a Csokonai Kör, mindenesetre szükséges, hogy jöjjön a saját feladatával és céljaival tisztába. Mit akar a kör irodalmi és mit szépészeti szakosztálya? Mennyiben tekinthető a két osztály önállónak? És ha bármelyik valóban az, miért nem adja jelét önálló működésének? íme a legközelebbi teendők: emléktábla leleplezése, felolvasások rendezése, évkönyv kiadása. Ez így összecsoportosítva igen szépen hangzik. De ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot, rájövünk, hogy bizony nem sok az egész. Az emléktábla egyszerű megjelölése lesz Csokonai szülőházának. A tábla 18 forintba kerül és a leleplezési ünnepre hivatalos lesz a diákság. Mi azt hisszük, itt az irodalmi és szépészeti szakosztály egyesülve nagyobb szabású országos ünnepet rendezhetett volna, hogy a leleplezésre meghívják az Akadémiát, a Kisfaludy és Petőfi Társaságot és a városi hatóság mellett a megyeit is, nemkülönben a főiskola ifjúságán kívül a - notabilitásokat. Viszont az évkönyv kiadásában a szűkebb korlátok között maradás lett volna üdvösebb. Mert a terv, hogy a kör ismertetésére, életjel adására alkalmas évkönyvet, irodalmi tartalommal bővítve adják ki, csak nem akarja azt jelenteni, hogy a kör magát nyilvános irodalmi munkálkodásra hivatottnak érzi? Végre is a Csokonai Kör nem kívánja, hogy irodalmi társaságnak tartsák, legalább nem olyan értelemben, mint például a Kisfaludy Társaság. Mi célja, mi értelme van hát az évkönyv irodalmi részének? Ezt mi nagyon önképzőkörösnek tartjuk. Helyesebb lenne, ha a Csokonai Kör a debreceni társadalom szellemére igyekeznék közvetlen hatást gyakorolni. A műveltséget, a jó ízlést, a nemesebb gondolkozást, az irodalmi képzettséget terjeszteni, hirdetni, kedveltté, a szalonokban divatossá, a lélekben nélkülözhetetlen szükséggé emelni: ez lehetne részben a Csokonai Kör feladata. Más részről a város kulturális fejlődésének, haladásának előmozdítása mellett e célok praktikus szolgálata: utcák rendezése, elkercsztclése történeti nevekről, hagyományos emlékekről stb. És ha ezen a téren nem ragadhatná magához a kezdeményezést, a cselekvést, a végrehajtást, hát legalább befolyást biztosítana magának ily irányban. (Debreczeni Hírlap, 1891. október 27.) 381