Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

katársaként irodalomtörténettel foglalkozott. Könyvet írt Ady és Móricz Debrecenhez fűződő kapcsolatáról és a városhoz való viszonyáról. Szerette volna feldolgozni a Csokonai Kör történetét. Elkészítette az említett dokumentum- és adattárat, s hozzákezdett a kör levelcstárának összeállításához is. Több ezer cédula jelzi e munka nagyságrendjét és nehézségét. A Csokonai Kör tevékenységét dokumentáló újságcikkek gyűjtését az ő cédulái nyomán kezdtük el. E jegyzetek nélkül sokkal hosszabb időt vett volna igénybe a munka e szakasza. Szabó Sándor Géza megbízható és alapos adatgyűjtőnek bizonyult. Csak sajnálhatjuk, hogy a sors megakadályozta munkája befejezését. Az adattár már a megjelenés előtt állhatott, hisz minden valószínűség szerint a munka tördelt példányából dolgozhattunk. A második fejezetben a kör még fellelhető jelentéseit közöljük. E szövegek mindenekelőtt abba engednek bepillantani, hogyan látták a kört vezető, meghatározó tagjai. Belőlük, annak ellenérc, hogy nem mindegyik maradt fenn, jól kirajzolódik a kör szellemi és társadalmi útja. Természetesen e szövegekbe bele van kódolva a korabeli olvasó is, s így bizonyára a kör önképe rájuk vonatkoztatva rajzolódik ki. E Goffman által dramaturgiainak nevezett önábrázolás minden ilyen nagyobb nyilvánosság elé szánt szöveg jelentésteremtő gesztusa. Fontos annak a jelzése is, hogy az éves jelentések csak elvi jellegű megállapításokat tartalmazó részeit közöljük, az éves működés adatainak elősorolását elhagytuk, hisz ezek Asztalos írásában szerepelnek. Kötetünk harmadik részében a körről és vezető egyéniségeiről szóló írásokat közlünk: újságcikkeket és egyéb írásos dokumentumokat. Itt kapnak helyet azok a Csokonai Kör tagjaitól származó szövegek is, melyek a kör álláspontját fejtik ki egy-egy kérdésben, de - a jelentésektől elkülöníthetően - nem a kör tevékenységének értékeléséről szólnak. E fejezetben találhatók azok az írások is, melyek Debrecen korabeli szellemi életét mutatják be, s melyek lehetővé teszik, hogy felmérjük a kör munkálkodásának jelentőségét, a korabeli kontextus alapján értelmezzük egy-egy cselekedetüket. Jellemző, hogy a legtöbb szöveg a kör működésének első időszakához kapcsolódik, a 20-as évektől egyre kevesebb a visszhang és a reflexió. A kör vezetőinek bemutatása többnyire a nekrológokon keresztül történik. Tisztában vagyunk azzal, hogy e szövegek nem elemző értékeléseket tartalmaznak, de ha nem akartunk lemondani a meghatározó egyéniségek bemutatásáról, nem volt más választásunk. Annál is inkább fontosnak tartottuk közlésüket, mert a város művelődéstörténetének c meghatározó személyiségeiről alig vannak elérhető adataink. Az életutak felvillantása azért is fontos, mert nem tanulságnélküli, milyen történelmi és társadalmi változások alakították sorsukat. Megdöbbentő például Kardos Albert életútja, mely az asszimiláció kísérletétől a haláltábor felé vezető úton bekövetkező halálig vezetett. Pedig az ő korában kevesen tettek annyit Debrecen szellemi gazdagításáért, az alsóbb, legfeljebb csak az újságolvasásig jutó rétegek művelődéséért, mint ő. S ugyancsak végiggondolásra érdemes Csobán Endre pályája, aki a két világháború között nemcsak főlevéltáros volt, hanem a város szellemi, politikai életének meghatározó egyénisége. Az ötvenes évek33