Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
A kör szépprózaíróihoz pedig a Szegény magyarok című úttörő regény szerzője, Oláh Gábor és a Tamási-Nyirő-féle székely elbeszélő művészet élelmes tollú mesterembere: Gáspár Gyula. És kik mutatkoznak most először a kör tanulmányíróinak sorában? - Olyan szellemi erők, melyek közül nem egy országos figyelmet érdemel, sőt kettő a Korvin-koszorúval való kitüntetés kivételes dicsőségében is méltán részesül. Ezek a szellemi erők - hogy csak a kiválóbbakat említsük - névsor szerint a következők: Csűry Bálint, Fáy E. Béla, Gulyás Pál, juhász Géza, Kondor Imre, Makkai Sándor, Molnár Pál, Némedi Lajos, Révész Imre, Tóth Béla és Varga Zsigmond. Mármost az a kérdés: itt és másutt fölsorolt szellemi tényezői birtokában milyen irodalmi köztudatot tud kialakítani a tárgyalt időszakbeli kör? - Hogy ezt megvilágosíthassuk, az Ady-kérdésig kell visszamennünk. Ady az egész országban, így a Csokonai Körben is kezd osztatlanul elismert lenni. S az Ady-kérdés helyett egy ideig különféle izmusok nyomulnak előtérbe, mint elbírálásra váró problémák. A kör elveti ez izmusok mélyén meglapuló anyagclvű felfogást és annak nevelt gyermekét: a művészeti öncélúság hitvallását. Mindkettőben ugyanis az irodalmi erkölcs vagy legjobb esetben is az irodalmi lelkiismeret veszélyét látja. Szerinte a nemzeti katasztrófáért az irodalom a felelős, ezért az irodalomnak is részt kell vennie a nemzet erkölcsi talpra állításában. 206 Hogy pedig az irodalom teljesíthesse nemzetmentő feladatát, egyrészt ápolnia kell múltja nemzeti hagyományait, másrészt elő kell segítenie jelene nemzeti irányú kibontakozását. Ez utóbbit illetőleg állást kell foglalni az új népi törekvések mellett is, de Csokonai szellemében. S mit izen a körnek ide vonatkozólag Csokonai szelleme? - Azt izeni - szűrjük le Csobán Endre Csokonai egyetemes magyarsága című tanulmányából, hogy a magyar költőnek mindig mélyebben kellett átéreznic hazája iránt való erkölcsi kötelességeit, mint Európa bármely más költőjének. Mégis éppen ez a körülmény tette a magyar költőt mindenkor alkalmassá szintézisek befogadására és kimunkálására. A magyar lélekben ugyanis minden pillanatban jelen van Európa, de jelen van Ázsia is, egyformán hat rá mindkettő. S a magyar művelődés felemeléséért küzdő költő sohasem felejtkezhetett meg erről. 206 „A Csokonai Kör a nyári szünidő után újból erőteljes munkával akar a debreceni, a nemzeti irodalmi életbe bekapcsolódni - mondotta a többek között Csobán Endre. Programját az elmúlt évek munkájához kapcsolódva a magyar hivatástudat szolgálatába állítja. Magyar kötelesség a hivatástudat mibenlétének vagy legalábbis pontos körvonalának megállapítása. Egy másik kötelesség, hogy minden magyar ember, akármilyen foglalkozású, vallja is magáénak, igyekezzek a maga körében ennek a hivatásnak megfelelően élni, dolgozni, s a mások munkáját is eszerint irányítani!" (A debreceni Csokonai-kör a magyar hivatástudat szolgálatába állítja munkáját. Villáminterjú Csobán Endre városi főlevéltárossal, a Csokonai-kör főtitkárával. Dcbrcczeni Ujság-Hajclúföld, 1941. szeptember 5.) 304
