Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
vétségét. A gondolatot a kör vezetősége éppen úgy felkarolja, ahogy annak idején felkarolta az egri Gárdonyi Géza Társaság hasonló törekvését. így látja vendégül a Gyóníünnep keretében szóban forgó társaságot. Ez alkalommal ugyanis tüzetes szóbeli tárgyalásokat folytathat a kérdésről annak elnökével, Simon Lajos polg. isk. igazgatóval és főtitkárával, Balogh István polg. isk. tanárral, a tárgyalások folyamán arra a meggyőződésre jut, hogy az Országos Gárdonyi Géza Társaság nem alkalmas az általa tervezett szövetség vezetésére. Mert bár a tanítóság révén hatalmas szeretettel és igen sok taggal rendelkezik, mégsem bír azzal az erővel, amely ilyen hatalmas szervezet irányításához szükséges. Különben is a vidéki irodalmi társaságok tömörülése a kör vezetősége szerint csak nagyon kevés kérdésre szorítkozhatnék. Először is arra, hogy a társaságok időközönként fölkeresnék egymást és egy másik országrész közönségének bemutatnák íróikat és irodalmi termésük legjavát. Másodszor: fontosabb irodalmi kérdésekben igyekeznének egyöntetű megállapodásra jutni, amit nem volna szükséges egy közös helyen tartandó gyűlésen megtenniük, hanem közölhetnék egymással véleményüket levélben vagy kiküldött útján. Ezzel szemben az Országos Gárdonyi Géza Társaság az általa tervezett szövetséget főleg azért akarja megteremteni, hogy azáltal a vidéki irodalmi társaságok a kebelükbe tartozó írók munkái számára minél szélesebb körű olvasóközönséget toborozhassanak. A kör vezetősége szerint viszont az ilyen gazdasági összefogás mindig veszélyben forogna értékben kisebb, de számban nagyobb írótagjai részéről, valahányszor nem azoknak munkáit nyomatnák ki és népszerűsítenék mindjárt a legelsők között. A kör képviselteti magát 1929. december 15-én Szathmáry Zoltán síremlékének fölavatásán és 1930. április 26-án a kecskeméti Katona József Kör Katona-centenáriumi ünnepségén. Az előbbin Csobán Endre mond nevében koszorúzó beszédet és helyez cl koszorút, az utóbbin pedig Pap Károly. Azonkívül testületileg részt vesz a kör választmánya 1930. május 25-én a Déri Múzeum ünnepélyes megnyitásán. A Déri Múzeum megnyitásával egyetemben egyébként megnyílik a kör számára is két terem. Az egyik az új múzeum I. emeletének 14. sz. terme. Ebben az úgynevezett Csokonai-szobában kerülnek kiállításra a kör ereklyéi. A másik a múzeum földszinti 24. sz. tanácsterme, itt helyezheti cl a kör ki nem állított ereklyéit, könyvtárát, irattárát és képanyagát s több egyesülettel együtt itt tarthatja meg választmányi üléseit, sőt közgyűléseit. Ez utóbbi terem aztán kibővül egy nála nagyobb, tehát tanácskozásra alkalmasabb szomszédos teremmel: a közművelődési könyvtár földszinti 27. sz. hírlapolvasó-termével, de majd csak 1938-tól kezdve. Addig is már, mint látjuk - méltányos elhelyezést nyer a kör a Déri Múzeumot felépítő várostól régi Csokonai-házbdi szobáiért cserébe. 2486 pengő 19 fillér készpénzkészlete van a körnek 1929 végén. Bevétele ugyanebben az évben - a múlt évről maradt 3384 pengő 10 fillérrel együtt - 5761 pengő 33 fillér, kiadása pedig 3275 pengő 14 fillér. Bevételének összege az ünnepélyekből befolyt pénzen kívül az 1929. évi városi segélyt: 1392 pengőt, 69795 sz. betétkönyve kamatát: 106 pengő 81 fillért és a tagsági díjakból befolyt 56 pengőt foglalja magában. Kiadásainak tételei közt pedig ilyeneket találunk: a Méliusznak a Csokonai-könyvtár 260
