Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Végül a Csokonai-könyvtár negyedik számaként a Bokréta (128 oldalas) negyedik könyve jelenik meg. Baja Mihály, néhai Gulyás József, Gyökössy Endre, Madai Gyula és Oláh Gábor legújabb kiadatlan verseivel. Ehhez a számhoz Pintér Jenő írt lelkes han­gú, magvas előszót. Az ő előszavából idézzük a kötet jellemzésére a következőket: „Nincsenek ebben a berekben (már ti. kötetben) kísérteties zugok, boszorkányos ke­lepcék, mérgező növények, fák bódító termései, alattomos bcstiafajzatok, gyümölcs­termő liget ez, árnyas ösvényekkel, sudár jegenyékkel, szomorú fűzfákkal, patakok csörgésével, madarak éneklésével. Megtalálod ezekben az énekekben az emberiség örök eszményeit a rímek zenéjéből kiérezheted a hűséges magyar szív dobbanásait. Minden, ami szép az ember életében - a barátság, szerelem, családi érzés, elszánt hazafiság, nemes emberszeretet, bölcs élctmegfigyelés - ott zeng az öt költő lelkének húrjain." A kötetek létrehozása és szerkesztése Csobán Endrét, címlapja Haranghy Jenőt és csinos kiállítása a helybeli városi nyomdát dicséri. A kötetek terjesztésével pedig a régi debreceni Csáthy céget bízza meg a kör. Egy-egy kötet bolti ára 2 pengő. Tervbe ve­szik több kötet kiadását is. Azonban az anyagi viszonyok jó ideig megakasztják ezt a vállalkozást. 1928. december 4-i választmányi ülésén a kör három pályadíjat tűz ki. Először is 200 pengős pályadíjat olyan tanulmány jutalmazására, mely - Fazekas halálának száz­éves fordulója emlékére - a Ludas Matyi irodalomtörténeti és esztétikai értékét mél­tatja. Másodszor ugyancsak 200 pengős pályadíjat egy lehetőleg debreceni tárgyú no­vella jutalmazására, amely megszorítás azonban nem járja ki más tárgyú novelláknak a pályázaton való részvételét sem. Harmadszor 100 pengős pályadíjat lírai költemény jutalmazására. A pályadíjak irodalmilag értékes munkáknak adhatók ki. A pályázatok beadási határideje: a lírai költeményé 1929. február 5., a novelláé 1929. március 5., és a tanulmányé 1929. április 18. A lírai költemény pályázatára 112 levélben 262 vers ér­kezik be az ország majdnem minden részéből. A bíráló bizottság, mely Baja Mihályból, Csobán Endrébó\, Juhász Gézából és Oláh Gű/;orból áll, Boross Ferenc akkori debreceni, majd budapesti tanár Vasárnap este Ró­mában című versének ítéli oda a 100 pengőt - azonfelül megdicsér négy verset. A novcllabíráló bizottság - melynek tagjai: Ady Lajos, Tankó Béla, Zivuska Andor és Zsigmond Ferenc -, a beérkezett 67 novella között jutalmazásra méltót nem talál. Megdicsér ellenben nyolc pályamunkát: köztük Hamvas József budapesti íróét, Jenser Jávor Béla kolozsvári újságíróét és Szalacsi Rácz Imre debreceni íróét. Az esztétikai pályázatra hét pályamunka érkezik be. A Pap Károlyból^ Kardos Albertből és Csobán Endréből álló bíráló bizottság Kardos László debreceni gimnáziumi tanár Ludas Ma­tyi című munkáját tünteti ki a 200 pengős pályadíjjal. Az elnökség elhatározza, hogy a pályázatokat állandósítja. Sajnos azonban a gazdasági válság ennek is majd útját állja. Mit tesz a kör ebben az évadban? - Átiratot intéz a Baumgarten Alapítvány Ku­ratóriumához. S átiratában Baumgarten-díjra ajánlja Oláh Gábort és Juhász Gézát, de hasztalanul. Továbbá megszerzi Szántó Gergely budapesti szobrász Csokonai-plakett­jét, azonkívül - mint látni fogjuk - megvesz több könyvet és Zoltai Hortobágyiból 252

Next

/
Thumbnails
Contents