Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Ha már pályázatokról beszélünk, mellesleg említsük meg azt az 1918. évi április 15-én lejáró pályázatot is, melyet 100 koronás pályadíj kitűzésével a Csokonai Színház igazgatója hirdet meg egy színpadi műre. E pályázathoz a körnek annyi köze van, hogy annak bíráló bizottságába felkérésre kiküldi két belső tagját, Boldizsár Kálmánt és Kardos Albertet. A pályázatra egyébként hat színdarab érkezik be s közülük a 100 koronás pályadíjat Szemes József volt községi jegyző A faluháza című színszerű darabja nyeri meg. 1917. október 25-i választmányi ülés egyszerre három olyan füzetről is számot ad, melyek a kör égisze alatt jelennek meg. Két füzet Kardos Istvánnak a kör egyik felolvasó ülésén bemutatott zeneszerzeménycit foglalja magában: külön a Csokonai- és külön a Petőfi-dallamokat. Ezeknek a kritika részéről kedvezően fogadott dalfüzctcknek kiadásához - mint tudjuk - a kör csak hozzájárul 300 koronával. A harmadik füzetet: az Arany János születésének századik évfordulójára összeállított emlékfüzetet azonban teljes egészében a kör hozza napvilágra.

161 Mit tartalmaz ez az Arany-emlékfüzet? - Tartalmazza elsősorban is a sajtó alá rendező Kardos Albert előszavát, továbbá mindazokat az Aranyra vonatkozó prózai és verses alakú előadásokat, melyek a kör 1917. március 29-i Arany-emlékünnepségcrc készültek. A tájékozódás kedvéért egy-egy pillanatra vegyük csak szemügyre ezeket az írásokat olyan sorrendben, ahogy a kiadott füzetben következnek egymás után. Kardos Albert előszava a kör Arany-emlékünnepének és Arany-emlékfüzetónck külső és belső magyarázatát-történctét adja okosan és szépen. Géresi elnöki megnyitójának túlnyomó része egyfelől Arany érdemeinek magvas és friss összefoglalása, másfelől határozott és nyílt irodalmi világnézeti állásfoglalás Arany mellett. Oláh Gábor Arany-tanulmánya csillogó nyelven írt, sok szempontú és mégis egységes, érdekesen egyénítő és mégis lényegében megnyugtató Arany-arckép. Méltó írójához! Baltazár Dezső írása szűkszavúan, de jól és szépen fogja meg Arany költészetében azt, amit meg kell fognia: a magyar kálvinizmus szellemet. Csánky Benjámin a kör Arany-ünnepen csak részleteket olvas fel abból a keresztyén erkölcstani tanulmányból, melyet Arany erkölcsi világfelfogása címen közöl tőle az cmlékfüzct. Ez az érdekes és alapos tanulmány komoly elmélyedéssel és sok szeretettel keresi meg Arany lelkében és lelkiismeretében a „krisztusi fényt". Végül Szávay Gyula Képmutogató című verse Arany életének legfontosabb fázisait eleveníti föl - jól választott magyaros versformában és kedélyesen közvetlen népi klasszikus modorban. A csinos kiállítású értékes füzetet 1000 példányban nyomatja ki a kör, a darabját csupán 1 koronáért árusítja, hogy minél több keljen cl abból. A füzet tiszta jövedelmét ugyanis a debreceni Arany-Petőfi-szobor-alap javára szánja. 161 Emlékfüzet Arany János születésének századik évfordulójára 1817-1917. Debrecen, 1917. 218