Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

1916. november 17-én a hagyományos Csokonai-emlékünnepély. Ez alkalommal megnyitót mond Géresi. Utána Csokonai A tihanyi ekhóhoz című dalát előadja a Városi Dalegylet. Majd Shakespeare című tanulmányát felolvassa Oláh Gábor, a nagy drámaíró halálának háromszázados évfordulója alkalmából. Lévay Józsefnek Arany János halála 34. évfordulójára írt s a kör részére megküldött versét, A szalontai temetőt felolvassa Arany volt veje, Széli Kálmán, Lilla-dalokat szaval Rettegi Margit, a városi Csokonai Színház művésznője, Csokonai: A reményhez című dalát Hoppe

]S6 átírásában elénekli a Városi Dalcgylet. Végül a háborús népköltési gyűjtemény pályázatának eredményéről jelentést tesz Kardos Albert. 1917. március 29-én Arany János-emlékünnepély a nagy költő születésének századik évfordulója alkalmából. Ezen az ünnepélyen is Géresi mond megnyitót.

157 Aztán az Arany emlékezetérc írt versét, A képmutogatót tolmácsolja Szávay Gyula. Aranyról írói arcképet ad Oláh Gábor, A magyar kálvinizmus szelleme Arany Jánosban című tanulmányát előadja Baltazár Dezső, a Tiszántúli Ref. Egyházkerület püspöke. A walesi bárdok és a Mindvégig című Arany-verseket szavalja Markovits Lajos, a kör tagja. Arany erkölcsi világfelfogása címen értekezik Csánky Benjámin teológiai professzor, a kör tagja. S három költeményét, köztük a Debrecentől és körtől búcsúzó versét felolvassa a fővárosba került Szávay Gyula. A kör képviselteti magát az évad 1916-os első felében Rácz Károly temetésén, s ez alkalommal írásban is kifejezi részvétét a híres cigányhegedűs családja előtt. A háborús népköltési gyűjteményt váró Löfkovits-pályázatra nyolc pályamű érkezik be 1916. május 1-jéig. Hogy ezek milyen értékűek, arról az 1916. november 7-i választmányi ülésen tesz jelentést a Boldizsár Kálmánból, Csűrös Ferencből, Kardos Albertből, Körösi Kálmánból és Pap Károlyból álló bíráló bizottság. E szerint a nyolc pályamű közül teljesen értéktelen egy, nem elég gonddal készült kettő, antimilitarista felfogása miatt a pályázat követelményeinek nem felel meg egy, s becses, de kevés anyagot nyújt egy. A többi három azonban mindenképpen méltó az elismerésre és a pályadíjra. E három közül a Szendrey Zsigmond nagyszalontai gimnáziumi tanár pályaművét, mely a 400 koronás jutalmat kapja, a rendkívül gazdag anyag, a változatok feltüntetése, az egész háborús népköltészetnek a régibb magyar népköltési gyűjteményekkel való öszszchasonlítása teszi tudományos becsűvé, irodalmi nyereséggé.

158 Az Oláh Gáborét, mely 200 koronás pályadíjban részesül, a gyűjtött anyag teljes kiválasztása és a kitűnő bevezetés emeli magas színvonalra.

159 És a 100 koronával jutalmazott Kádár Imre karcagi városi számvevőjének a gazdag és gondos hanggyűjtemény a fő érdeme. Mivel ez 156 Hoppe Rezső (1866-1927): zeneszerző. Népszerű szerzeménye volt Lakodalom van a mi utcánkban című dal. 157 Lásd a „Dokumentumok" című fejezetben. 158 Szendrey Zsigmond: Katonanóták a fogságból. Bp., 1923. 159 Vö.: Oláh Gábor: i. m. 197.; Oláh Gábor: Háború és háborús költészet. In: O. G.: Költők és írók. Debrecen, 1932. 215