Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

ján utalványozza. Körösi Kálmán pedig állandóan az Arany-Petőfi szoboralaphoz csatoltatja a maga 100 korona ügyészi tiszteletdíját. A helybeli közületek közül a ref. egyház, a Debreceni Első Takarékpénztár és az István Gőzmalom Társulat. Ujabban pártfogolja az Alföldi Takarékpénztár 50 koronával, a Bank-egyesület s a Takarék- és Hitelintézet 20-20 koronával. Rendkívüli adományokban is van része a körnek. Az idén folyik be pénztárába özv. Szilágyi Károlync Nagy Emma 2000 koronás hagyománya, amelynek megnyerése körül Bacsó Dezső ügyvéd, a végrendelet végrehajtója és Körösi Kálmán szerez magának érdemeket. Ugyancsak az idén folyik be H. Nagy Emília hagyatékából az atyja, H. Nagy Eerenc nevére tett 200 koronás alapítvány. Viszont a kör képgyűjteményét az 1911. augusztus l-jén elhunyt Vértesi Arnold és még néhány színművész ajándék fényképe gyarapítja. E túlnyomórészt pénzadományok - szerencsére - éppen akkor szaporítják a kör vagyonát, mikor azt egy régóta húzódó ügy megoldása tetemesen apasztja. Az Emlékes a Csokonai-kert átadására gondolunk itt, amely 1911. december 28-án megy végbe. E napon 18 521 korona 68 fillért adnak át a városnak az azzal megbízott Tüdős János, Kardos Albert, Körösi Kálmán és Tóth Emil. A 18 521 korona 68 fillérből 13 724 korona 90 fillér cmlékkcrti alap és 4796 korona 78 fillér Csokonai-szoboralap. Mielőtt azonban c két alap s az azokkal együtt járó cmlékkcrt-gondozói kötelességek átadása megtörténnék, a választmány megkísérli, hogy az utóbbi alapot a Csokonai-szobor kezelésével egyetemben fönntartsa a maga részérc. S az eredmény? Bele kell nyugodnia abba a megállapodásba, hogy a több mint húsz évig ápolta két kertre vonatkozó minden kérdésben ezúttal is szó illeti. A kör ez évadbeli tervezgetései között az Arany-Petőfi szobor, továbbá egy saját folyóirat

136 és egy évkönyv szerepel. Az első érdekében tesz is valamit a kör: tőkegyűjtést indít, fentebb már lényegében jelzett eredménnyel és fölkelti a Tiszántúli Rcf. Egyházkerület jóakaró figyelmét. A második megvalósítására alkalma nyílnék: a Dcbrcezeni Szemle 1911-ben indul meg. De ezt a heti lapot, mely különben is mindig rendelkezésére áll, nem tartja megfelelőnek arra, hogy őt és vele együtt a vidéki irodalom érdekeit odaadással s méltó módon szolgálja. Az évadzáró közgyűlés (1912. június 2.) a kör tisztikarát változatlanul hagyja, választmányát pedig négy új taggal, Baltazár Dezsővel, R. Kiss Istvánnal, Kuthy Sándorm „(...) züllött irodalmi viszonyaink között nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a Csokonai Kör vezetősége (...) egy debreceni irodalmi és tudományos folyóirat szerkesztését, kiadását is megvalósítandó célul tűzte ki, amit eddig is csak a jelenlegi súlyos pénzügyi helyzet akadályozott meg. A kör életrevalóságát bizonyítja az is, hogy nem deficitre - dolgozik; mintegy nyolcadfél ezer korona az évi bevétele és a jelentős kiadási tételek mellett évről évre szépen szaporodik a törzsvagyon is, mely az 1912. év végén 22 717 korona 61 fillérre rúgott, tehát nemcsak a szellemiekben, az anyagiakban is okosan sáfárkodnak a Csokonai Kör lelkes, derék vezetői, akik így nemcsak városunknak, hanem az összmagyarságnak elismerésére méltók." (Móricz Pál: A Csokonai-kör tevékenysége. Dcbrcczcni Független Újság, 1913. július 23.) 190