Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
A választmány a Csokonai-jubileumra, készülődés miatt nem ér rá az indítvány behatóbb megtárgyalására és eldöntésérc. De mert a kérdést fontosnak tartja, kiadja azt tanulmányozás és véleményezési javaslat készítése végett egy bizottságnak, amelynek tagjai: Géresi Kálmán, esetleg Komlóssy Arthur elnöklete alatt Szávay Gyula, Kardos Albert, Tüdős János és Koncz Ákos. Oláh Gábor könyvkiadói támogatása alatt ezúttal nem közvetlen anyagi, hanem inkább erkölcsi támogatást kell értenünk. Nevezett író megírja A debreceni nyelvjárást, s kéri a kört, mozdítsa elő országos szaktekintély által megdicsért munkája közrebocsátását. Miután a szakmunka olyan tárgyú, hogy nemcsak szakkörök, hanem a lcgérdckeltebb fél: Debrecen városa és népe figyelmére is számíthat, és miután hasonló munkákat Vác és Pápa részéről maga a városi hatóság már adott ki, Debrecen város hatóságához fordul a kör Oláh Gábor műve anyagi segítése végett. Debrecen város meg is szavaz 150 koronát c célra. A kör pedig vállalja a 150 korona szükséges kiegészítését, ha ebből az összegből a munka nyomtatási költsége nem telnék ki. Ami a kör összeköttetéseit illeti, Kom/óssyval és Kardos Albertté] képviselteti magát a kör a Kisfaludy Társaság és Dobieczkyvel és Benedekkel a székesfővárosi Csokonaiemlékünnepélyen. Az előbbi - 1904. február 14-én lévén - igen jó alkalmat ad kiküldöttjeinek a debreceni Csokonai-emlékünnep propagálására. Továbbá képviselteti magát a kör Pósa Lajos két debreceni mesemondó cstélyc alkalmából a Pósa tiszteletére rendezett fogadtatáson és társas vacsorán, majd a komáromi Péczely-Tóth Lőrinc-ünnepen. Azonkívül üdvözli a kaposvári Berzsenyi Társaságot felavató felolvasó ülése alkalmából. A százados emlékünnep előkészületei miatt a kör mindössze két rendes felolvasó ülést tart ebben az évadban. Az egyiket Csokonai-kultuszának hagyományához híven Csokonai születése évfordulója napján: 1904. november 17-én. Ekkor viszi közönség elé Zoltai Lajos a Csokonai szüleire és szülőházára vonatkozó fölfedezéseit, Barcsa dalmi s esztétikai, b.: tudományos és ismeretterjesztő osztályra 25-25 választott taggal, akik közül 10-10 a két szakosztályból, 10 pedig a pártoló tagok sorából kerülne ki. A társaság legalább hat felolvasóülést tartana, működéséről rövid időszaki értesítőt adna ki. A társaság szervezésének és munkásságának részleteit az alapszabályok jelölnék meg. Elnök rendkívül fontosnak tartja az indítványt, amely gondos körültekintést és tanulmányozást kíván; egy bizottság kiküldését ajánlja, amely a százados ünnep lefolyása utánra terjessze elő véleményes javaslatát. Dr. Tüdős János melegen üdvözli az irodalmi társaság eszméjét, mert ettől várja Debrecen irodalmi életének fellendülését. Dr. Nagy Zsigmond szintén nagy reménységekkel tekint az indítvány megvalósítása elé, mert ez idő szerint Debrecen irodalmi ereje sok részben le van kötve. Kardos Albert rámutat azon többrendbeli nehézségre, amelyekkel az átalakulás járna. Elvileg barátja az irodalmi társasági szervezetnek, de kérdés, hogy vajon Debrecen sajátos viszonyai kívánatossá teszik-c. Komlóssy Arthur és dr. Boldizsár Kálmán szintén azt vélik, hogy kellő megfontolással határozzon a választmány ez ügyben." (Jegyzőkönyv a Csokonai Kör választmányának 1904. november 29-én tartott üléséről. - DIM) Szávay javaslatát lásd a „Dokumentumok" című fejezetben. 144
