Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Vitéz Mihály szerkesztő, Csokonai Vitéz Ferenc miniszteri hivatalnok és Csokonai Vitéz Árpád állatorvos. Csokonai mecénásainak utódai közül pedig Sárközy Aurél komáromi főispán fiával, Istvánnal és Fráter Barna főszolgabíró, míg Tisza István gr. és Széchényi Béla gr. koronaőr levélbeli üdvözletet küldenek maguk helyett. Ugyancsak üdvözlőiével vagy távirat jön Berzeviczytol, Rákosi Jenőtől, Szana Tamástól, a pozsonyi Toldy Körtől, a győri Kisfaludy Körtől, a Győri Hírlaptól, a nagykállói kaszinótól stb. Az irodalmi társaságok küldötteinek és más meghívott vendégeknek hivatalos fogadtatásával veszi kezdetét a százados Csokonai-emlékünnepe Debrecenben. Ez május 20-án délután 6 óra 48 perckor történik meg a vasúti pályaudvar I. oszt. várótermében. Kovács József polgármester üdvözli a vendégeket, Heinrich Gusztáv válaszol rá. Utána este 7 óra 30 perckor egy diák-életkép előadása a kollégiumi énekteremben. Az életkép címe, Diákélet Csokonai korában. Szerzője Oláh Gábor. Előadói Kolozsváry Mihály segédlelkész vezetése alatt és a Kántus közreműködésével debreceni főiskolai hallgatók. Az egyfelvonásos színjáték a Csofconűz'-korabcli diákságot úgy mutatja be a maga ún. Csittvári társaságában, mint a Csokonai életének, lelkének és költészetének szent elkötelezettjét. Ezt az átszellemült Csokonai-rajongást, melyet Oláh tömör és mégis lángoló, közvetlen és mégis emelkedett nyelven fest alá, a főiskolás szereplők bizonyára elég diák-kongenialitással jelenítik meg, mivel a közönséget mind a darab, mind az előadás magával ragadja. A napot társas vacsora fejezi be az Angol Királynő vendéglőben. Másnap délelőtt 10 órakor ünnepi gyűlés. Az Aranybika szálló díszterme szorongásig megtelik ez alkalomból vendégekkel, Debrecen társadalmának színe-javával és a felsőbb tanuló ifjúsággal. Géresi Kálmán megnyitó beszédében Csokonai korának szükségszerűen védekező protestáns fegyelmét és a költőnek ezzel a felekezeti fegyelemmel való összeütközését festi, majd fölhívja a figyelmet egyrészt Csokonai nyelvtudományi és esztétikai fölfogására, másrészt boldogtalanságának külső voltára. A magvas és gondolatébresztő megnyitó után a Városi Dalcgylct A reményhez című dalt énekli. Szabolcsba Mihály ünnepi költeményében megfogó arcképet készít Csokonairól. Tüdős János friss látású, okos cmlékbcszédében rámutat arra, hogy Csokonai erős egyénisége miatt vesztett csatát nemcsak a Kollégiummal, hanem az élettel szemben is. Szávay Gyula Csokonai kárhoztatása című költeményében figyclcmrcméltóan mutatja be Csokonait. A közönséget a két költő, Szabolcska és Szávay szereplése köti le legjobban. Majd az életrajzi pályázatról és a Csokonai Kör kiadványairól jelentést tesz Kardos Albert. Lényegre tekintően, világosan és elevenen megírt jelentése arra a megszívlclnivaló tanulságra jut, hogy Csokonai élet- és jcllcnjirajza az összes Csokonai-kútfő összegyűjtése és közrebocsátása nélkül soha meg nem írható - sürgeti tehát c tekintetben a nyersanyag összegyűjtését, más tekintetben pedig Csokonai műveinek kritikai kiadását. Végül a Városi Dalcgylct A csikóbőrös kulacshoz című dalt énekli. S4 Az ünnep korabeli visszhangját és értékelését lásd a „Dokumentumok" című fejezetben. 140