Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Ivet 1909-ben ad ki a kör három irodalmi ünnepről, a százados Csokonai- (1905), a háromszázados Bocskai- (1906) és a százados Magyar Füvészkönyv-emlékünnepcról*

2 Legtöbbnyirc Kardos Albert alapján a következőkben foglalhatjuk össze a százados Csokonai-emlékünnep történetét. Előkészületei közül a Csokonai élet- és írói jellemrajzának megíratására kiírt pályázatot és a Csokonai-antológia összeállítására adott megbízást már említettük. Az előbbi - mely pedig a jubileum legmaradandóbb emlékét remélte légyen létrehozni - csupán egy pályadíjra érdemtelen pályaművet eredményez. Ez is természetesen csak tervezet és nagyobb mutatvány a készülő munkából. A bíráló bizottság a munkában számos hibát és hiányt lát, bár elismeri szerzője szorgalmát, buzgóságát és Csokonai műveiben való jártasságát. - Az utóbbi azonban szép belső és külső sikert hoz. A Csokonai munkáiból avatott kézzel összeállított szcmclvénycs kiadás a Csokonai-kultusz terjedésének legigazibb és egyik leghathatósabb munkálójává válik. Díszes kiállításban, a költő arcképével, szülő- és lakóháza, szobra és síremléke képével ellátva, még a szűkebb értelemben vett emlékünnep előtt forgalomba kerül. S a debreceni közösség a kör tagjaival egyetemben több száz példányt megvásárol belőle. A Csokonai-antológia már könyvpiacon van, amikor Debrecennek a Csokonai Kör által megbízott legnevesebb zenészei: Mácsai Sándor, P. Nagy Zoltán és Tüdős Kálmán három olyan hangjegyfüzet kiadását határozzák cl, melyek Csokonai költeményeire keletkezett dallamokat tartalmaznak. Ezek közül kettő az ünnepi alkalomra meg is jelenik. A csinos két füzet megjelenése szintén komoly szolgálatot tesz a Csokonaikultusznak, de egyben a magyar műéncknek és műzenénck is: eddigelé leginkább kéziratból ismert Csokonai-dallamokat tesz könnyen hozzáférhetőkké az ének- és zenekarok s a zencvédők részérc... Az első füzet 6 karéneket: A reményhez, A tihanyi ekhóhoz, A csikóbőrös kulacshoz stb. dallamainak karénekeit foglalja magában Mácsai átírásában. A második füzet P. Nagy Zoltánnak olyan - többé-kevésbé - ismert Csokonai-dallamokra készített zongora- és énckátiratait hozza, melyek cgyikérc-másikára Haydn és Lavotta szerzett melódiát. A szorosabb értelemben vett emlékünnep előtt jutnak napvilágra még oly adatok, melyek új világot vetnek Csokonai szüleire és születése körülményeire. Zoltai Lajos kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy Csokonai nem azon a Bethlen utcai házas telken született, melyet születési helye gyanánt 1901-ben emléktáblával jelölt meg a kör, hanem a Hatvan utca 23. számú telken. Ezért a kör a Bethlen utcai Csokonai-emléktáblát még a költő születése évforduló napján: 1904. november 17-én áthelyezteti a Hatvan utca 23. számú házra. Egyúttal kéri a várost, hogy a Hatvan utcai házat vegye meg tulajdonosától: a Kereskedelmi és Iparkamarától s ott adjon helyiséget neki, a megalakulás útján lévő városi múzeumnak és esetleg a műpártoló egyesületnek. A város meg is vásárolja a szóban forgó házat s kilátásba helyezi a körnek mihamarabbi elhelyezését. s2 Kardos Albert szerk. Emlékkönyv a Csokonai-kör három irodalmi ünnepéről. Debrecen, 1909. 138