Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

bíráló bizottság nevében Kardos már a következő: október 19-i választmányi ülésen véleményes jelentést tesz Lovász kötetéről. Eszerint Lovász határozott írói tehetség, kinek főképp a leírásban és a hangulatok rajzában nyilvánul megfigyelő ereje. Nagy mértékkel azonban nem mérhető, mert azt sem ő, sem a tőle leginkább kedvelt műfaj nem bírja meg. Lovásznak legnagyobb baja, hogy kevés benne a humor, azonkívül a szerkesztésben sem elég erős s a stílusa nem elég tisztult. A műfaj pedig, melyet leginkább kedvel, nem valami előkelő: a magyar népéletnek egyrészt nagyon is népies, másrészt nagyon is felszínes rajza. Mindent összevéve azért Lovász a kör erkölcsi támogatását megérdemli. E véleményes jelentés alapján 1899 novemberében meg is jelenik a kör kiadásában és a bíráló bizottság előszavával ellátva Lovász János Alföldi képek című kötete. S a fővárosi és vidéki lapok éppen oly kedvezően bírálják, méltányolják, mint a helybeliek. Ellenben az évkönyv ebben az évadban sem készül cl. A választmány csak az évad vége felé: 1899. április 19-i ülésén ad megbízást Benedek titkárnak az évkönyv összeállítására, szerkesztésére s nyomda alá rendezésére. A Kazinczy-pályázatbím ettől az évadtól kezdve a helybeli főreáliskola felsőbb tanulói is részt vehetnek. Érdekesnek tartjuk megjegyezni, hogy a jelen évadbeli pályázaton - mint társszerző - Dóczy Jenő és Rácz Lajos nyernek 12 aranyat. Jellemző a debreceni irodalmi hagyományokat ápoló s továbbadó körre, hogy az ő nyertes dolgozatuk Fazekas életéről és működéséről szól, a múlt évadban pedig Földi János tudósi és írói működése a Kazinczy-pályázat irodalomtörténeti tétele. A kör négy könyvet vesz 4 forintért ereklyetára és könyvtára gyarapítására ebben az évadban. Éspedig: a Lilla 1805-i, Kazinczy Csokonaihoz, Szentgyörgyi Józsefhez és ifj. Szilágyi Sámuelhez intézett leveleinek 1857-i, a Dorottya 1808-i, a Fazekas verseinek 1836-i kiadását.

55 A Csokonai-kultusz érdekében, vagy azzal kapcsolatban két javaslat is hangzik cl az évad folyamán. Az egyik javaslat Boldizsár Kálmáné. Boldizsár Csokonai munkáinak a debreceni polgárok közt való népszerűsítését kívánja, s e cél érdekében egy népszerű Csokonai-kiadás készítését és a költő alkotásait magyarázó népszerű felolvasások tartását. Mivel azonban a gondolatával az évadzáró közgyűlésen rukkol ki, annak megtárgyalását a jövő évadra halasztják. A másik javaslat Komlóssy Arthure. Komlóssy az 1899. június 10-i választmányi ülésen indítványozza: 1. hogy a kör a párizsi világkiállításra Csokonai mellszobrát küldje el; 2. hogy az Izsó-féle Csokonai-szobornak a müncheni kir. ércöntödében levő teljes nagyságú mintája után mcllszobor-gipszöntvényckct készíttessen, s azokat árusíttassa hazánkban; 3. hogy a Csokonai szobráról levett betűk pótlására ugyanoly nagyságú betűket vésessenek a talapzaton álló oszlopba a régi betűk helyére. A Dorottya említett példánya a Debreceni Irodalmi Múzeumban található. 109