Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A Hortobágy-puszta településnéprajza

Gyapjú ára 37,42 Teleló's bojtár bére 8,98 10 kanca vásárlása 234,60 Ménespásztor bére 5,00 Nyájjuhásznak 4,18 Ellető, fejősjuhásznak 7,28 Juhkosárnaknád 3,09 Esztrengahely bére 4,08 Nyírásbér 4,12 Kospásztornak 1,20 ÖSSZESEN 7417,31 7055,24 Nagy kár, hogy nem áll rendelkezésünkre még legalább ötévnyi adat, hiszen akkor kaphatnánk pontosabb képet a valódi üzletmenetről. Ez a két év csak a bevételi oldalon kiegyenlített, a kiadás az egyik évben a másik majd háromszorosa. Ha az eladott állatokat tekintjük, akkor feltűnhet, hogy a gyengébb évben tőzsérünk ménes-eladásra kényszerült, mégpedig valószínűleg nyomott áron, melynek okáról esetleg az előző évi 33 db (!) dögbőr eladása árulkodhat, ezek mind lóbőrök lehettek. A veszteség a második évben sem lehetett elhanyagolható, ha a 23 marha és 10 ökör dögbőrt tekintjük. Mindkét évben kereskedőnk jelentős beruházásokat tett. Amíg a második évben 61 ökör, 6 tinó, 10 kanca összesen 2384 forint volt, addig az első évben: 20 ökör, 18 tulok, 45 gulyabeli marha összesen: 2062 forintjába került. Tehát az első év jobban sikerült erről az oldalról nézve, ugyanígy a bevételi oldal is, több mint 1000 forinttal hajtott nagyobb hasznot. Érdemes kitérni a költségelemzésben az élőmunka és az anyagi ráfordítások arányaira. Nézzük először a munkabér költségeit: 1747-ben összesen 110 forint, 1748-ban összesen 237 forint, több mint kétszeres, és mégis elhanyagolhatóan kevés a ráfordítások többi összetevőjéhez képest. A legelőkért fizetett bérleti költség minden évben állandó kiadás: 120, illetve 153 forint. A haszonhoz képest ugyanúgy elhanyagolható összeg. Az elemzésből megállapítható, hogy a jószágértékesítés bevételei a tartás közvetlen költségének többszörösét teszik ki. Az elhullási veszteségek jelentik a vállalkozás egyetlen komoly veszélyforrását, és ha ezt sikerül évente minimalizálni, akkor a tevékenység nem csak fenntartó erejű, hanem egyértelműen a meggazdagodás irányába mutat. Joggal írhattuk tehát, hogy a hortobágyi állattartás szinte történelmi kortól függetlenül versenyképes. Te-