Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A Hortobágy-puszta településnéprajza

a kegyurasága. A középkori falvakban, ahol templom nem épült, ott is volt legalább egy kisebb szakrális épület, kápolna, amelyek többnyire az urasági kúria mellett, vagy a temetőben állottak. Az egyházas hely megjelölés nagyobb méretű és múltú településre utal. A templom a hitélet színtere, és azon túl: a falu védelmi központja. Úgyis, mint sokszor az egyetlen kőből, téglából készült épület. Papja az egyetlen tanult ember a középkori faluban, aki egyszerre néptanító, jogi és gazdasági tanácsadó, szervező. A falu irányításában tehát fontos szerep jutott az egyházközségeknek. Egyházas helyek a Hortobágyon a XI-XV. században, ahogy azt a helynév „egyház" toldaléka egyértelműen jelzi: Bágyegyháza 1261, Csőszegyháza 1264—1465, Derzsegyháza 1341, Hetvenegyháza 1411, Hímesegyháza 1332-37 (a pápai tizedjegyzék szerint monostoros hely is), Hortegyháza 1267—1481, Kékesegyháza 1464, Papegyháza 1009-1261, Pródegyháza 1476, Szekeresegyháza 1067-1302, Szilegyháza 1213-1489, Szentgyörgyegyháza 1304-1439. Bár nevükben nincs jelezve, de a források szerint további egyházas helyek a következők: Angyalháza 1297-1410, Balmaz 1411-1452 (temploma a Bivalyhalmon állott), Csecs 1297-1343, Hegyes 1331, Kócs 1248-1388, Korpád 1215-1346, Köteles 1317-1440, Máta 1328-1550, Mizséte 1297-1335, Szabolcs 1453, Fehérszentmargita (Szentmargita) 1009-1594, Szentmiklós (Csegeszentmiklós) 1458, Szentágota 1410, Szentdemeter 1292—1476, valamint Sziget, (ezt már csak a néphagyomány őrzi). A néphagyomány szerint a harangok beszélgetnek egymással: „Nincsen kenyér Zámban, nincsen kenyér Zámban" ... Angyalházi harang: „hogy lehetnek anélkül, hogy lehetnek anélkül" ... Szigeti harang: „innen élnek szegények, innen élnek szegények ..." A síkvidéki templomok jól égetett téglából épültek, terméskövet csak ritkán, például a zárni köríves templomnál használtak. A fundamentum minden esetben a jól megdöngölt agyagos föld. A - feltehetően legrégebbi - csécsi, ohati és zárni templomok mindegyike köríves alaprajzi elemet tartalmaz. Kívül vakolatlanok lehettek, de a belső vakolattörmelékben freskómaradványokat fedeztek fel. A falvak előbb-utóbb mind megépítették templomaikat, és ez alól csak a nagyok közvetlen szomszédságában keletkező aprófalvak kivételek. Ezért