Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

Pusztai legeltető állattartás

Nyárfa hajú Balog Péter, Annál bizony nem éhezel. Kihozza a tisztát, kását, Otthon hagyja a szalonnát. Főzzél gulyás tisztás kását, Apríccs alá veres hagymát. Sipekuli Tóth Bajszi, Disznóhúsos Virtesi, Fakó lovon jár az ki. A nagy gazda Jóna János, Százával ott a napszámos. Kenyeret is süt az nekik, Ötször-hatszor befűt neki. Mégis sületlen veszi ki, Pedig Jóna gazda a jó gazda, Százával bőg ott a marha. (Elmondta Simon Antal gulyás) A népi dramatikus játékokat a pásztorok is ismerték. No, nem a pusztán adták elő, nem értek arra rá ők. Hanem télen az ólakban, otthon volt rá idejük. A XX. század elején a gazdák már elvárták a pásztorok köszöntőit, mert a hiedelem szerint, az újévi pásztorköszöntő szerencsét hoz. A köszöntő alább idézett dramaturgiáját 1909-ben - sajnos hiányosan jegyezték fel Pródon. A számadó a bojtárjaival teljes díszbe öltözve (tőgyfagatya, süveg, nagybunda) indult az óév estéjén a gazdákat köszönteni. Mire a tetthelyre értek, csatlakoztak hozzájuk a kolomppal, csengővel, karikással felszerelt, 16—20 év forma legények. Az első tanyánál bezörgetett az öreg az ablakon: „Hideg szél fúj, fázik a pucám, szabad e behajtanom a gulyám?" - szabad, szabad... volt a válasz. Erre megszólaltak a kolompok, csengők és ostorok, jelezvén, a gulyát most hajtják be. Majd amikor megszűnt a csatazaj: - „a tanyaház enyhelyében a jószág megpihent". A számadó beszól az ablakon: „Rózsás ablak (merthogy jégvirágos volt) nyíljál ki, Rongyos béles gyere ki!" Ekkor a gazda pálinkás butykossal felszerelve kilépett eléjük, és sorra kínálta a pásztorokat. A gazdaasszony pedig hozta az elmaradhatatlan rongyosbélest, mely