Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

Pusztai legeltető állattartás

pag, kall, kaláka, stb., mind kaukázusi eredetű türk szavunk), - tőlünk ismerhették meg az itteni népek. Márpedig a szűr nemezből készül, gallérostól, ahogy a gulyás kalap is. A szűr igen bő, lovas és földi viselet egyaránt. Lovon a kezeket szabadon használhatja a viselője, hiszen elöl csak egy szíjas csat fogja össze. Olyan bőre szabott, hogy még a lovat is betakarja, és szőrén lovagláskor nyereg helyett is megteszi. Ez a mindenes köpönyeghasználat a Kazak pusztákon napjaink természetes élő szokása, ahogyan ezt Kun Péter a „Szelek szárnyán" című értékes munkájában megörökítette. A pásztornak a szűr mindene: eső elleni oltalom, árnyékot adó a nap hevében, derékalj, nyeregpótlék, párna, takaró és eszköz illetve élelem raktár. Ezért aztán a pásztor négy év alatt elhordja, amíg a parasztszűr egy életen át kiszolgált. így aztán az új szűr megszerzése ismétlődő gondja volt a pásztorembernek. A hetykébbek egy-egy cifraszűrért akár még bűnös utakra is tévedtek, mert olyannyira központi kérdés volt számukra a szűr megszerzése. Éppen ezért 1848 előtt a cifrálkodást rendeletileg tiltották, jobbágynak, pásztornak egyaránt. Azonban az ilyen törvény soha nem ért semmit sőt, még kívánatossá tette a szabad férfiasság szimbólumát. A parasztlegény addig meg sem próbált házasodni, amíg a cifraszűrt meg nem szerezte. Anélkül még leánynézőbe sem mehetett, az első megjelenéskor már különös jelentősége volt, ugyanis készakarva ottfelejtette az ajtó mögötti szögre akasztva. így aztán, ha nem volt szerencsés a fogadtatás, akkor egyszerűen jelezték: „kitették a szűrét az ajtó elé". Az esküvői díszruha megint csak a cifraszűr lehetett, de később házasemberként is, sőt a halál után a koporsóra terítve hirdette gazdája tisztességét. Vele együtt eltemették azt is. Ez a szokás megint messzire vezet, őstörténeti múltunkba, és hogy mekkora ereje van a régi hitnek, arra jó példa Csabi István 1923-as temetésének leírása. A 85 éves pásztort kérésére bűgatyában, cifraszűrben temették el. A halottas kocsi előtt négy nagy hajtóürü, és két szamár ment. Az életében összegyűjtött hajszálait egy zacskóban a feje alá tették, mert hitt abban, hogy azzal holta után el kell számolnia... A szűr szavunk kettős jelentése: egyrészt a racka gyapjából kallott nemez, (később posztó) szavunkat helyettesíti, a másik pedig a kész felsőruhát jelenti. A szűrposztót a magyar racka szőréből a szűrtakácsok, szűrcsapók készítik ősidők óta. Virágzó központjaik a középkorban Debrecen, Veszprém környéke, és az erdélyi városok.