Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

Pusztai legeltető állattartás

- „Dögléskor vizet, szénát, helyét megváltoztatni" - írja az 1880-as gyógyszerkönyv. „Az hamis fekete hunyorral az juhászok a juhok dögét orvosolják" jegyzi fel Méliusz Péter a Herbáriumában 1578-ban. A disznók betegségei - A disznónak rendes vizet kell adni! (1880) - Torokfájásra torokgyíkfű hatásos. - Ha csíkja van, le kell vágni. - Lábfájáskor timsó, kékkő. - Ha döglenek, kosztot és helyet megváltoztatni, kismalacnál az ólat tisztán tartani, anyját kevés kosztra fogni, már pár héttel a fialás előtt. Répát fijas disznóval ne etessünk. - Torokgyík ellen - ezt az ember is elkaphatja (!) - „minden darab, ki nem hasas", 1 gr hunyor gyökér port korpás vízzel elegyíteni, csudasó, salétromsó, vagy bőrének megvágása, persze a fő erekre vigyázva. A fültőbe húzott hunyor is segít. Ha a hunyor nem friss, ecetben feláztatni. Sebes kézzel ne tegyük, mert a kór ragályos. - Bajok sokféleségére az „egyorvosság": egy liter spiritusz, antimónium, és pörkölt gabona keverékét a disznó elébe önteni. Vagy a patikai „vörös disznópor", az is „egyorvosság". - Orbánc, sertésvész: gyógyíthatatlan, védőoltással előzik meg. - Fehér fosás: kéthetes korig veszélyes, szerencsés, ha 5 hetes koruk körül esnek át rajta a malacok. A vizükbe kevés sósavat adagoljunk. - Pondrózás. Előfordult, hogy herélés után a légy beköpte a sebet. Az ilyen ártány kínjában földhöz nyomta magát. A pondrókat firgelőfával piszkálták ki, vagy pipadohány pernyéjével becsapták a csokit. (1952) - Farkasfogú a disznó, ha csicsogtat. Az ilyen felesleges fogat harapó fogóval mütik ki. - Agyarazás. Nem betegség, csak a kanok testi épsége érdekében szükséges búgatás előtt. Kemény feladat volt: a kant fához kikötötték, az agyarat fogóba fogva egy kalapácsütéssel letörték. - A sárkolonc sem betegség, a sok dagonyázás közben a disznó farkára rakódik. Ha túl nagy, akkor járás közben az inát elveri, tehát el kell távolítani, bicskával szokás lefaragni.