Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)
A Puszta intézményesített természetvédelme
dik zóna a védőövezet funkcióját látja el, ide tartoznak a települések, melyek rendezési tervei fölött ellenőrzési jogokat gyakorol a HNP. A növény- és állatfajok védelmében fajvédelmi stratégia készült, melyet a Hortobágy Vörös Könyve tartalmaz. Ebből megtudható a fajok magyarországi és nemzetközi védettség szerinti besorolása. Adminisztratívvédelem Növényfajok száma Védett 60 Fokozottan védet 2 A Magyar Vörös Könyvben szerepel 51 IUCN /a Világ Vörös Könyve szerint/ 3 IUCN /az Európai Vörös Könyv szerint/ 19 A Berni Konvenció szerint 5 Az EU Natura 2000 Habitat Directiva szerint 2 Adminisztratív védelem Gerinctelenek Gerincesek Madarak Védett 67 63 225 Fokozottan védett 2 3 57 A Magyar Vörös Könyvben szerepel 28 3 80 IUCN /az Európai Vörös Könyv szerint/ 8 0 13 Az EU Natura 2000 Habitat Directiva szerint 7 26 42 Mint láthattuk, a Hortobágyi Nemzeti Park a közvéleményt is foglalkoz tató gazdasági hasznosítást fokozottan ellenőrzi a Pusztán. Amíg 2005. janu ár i-én a vagyonkezelői és hatósági jogkört szét nem választották, első fokú természetvédelmi hatóságként érvényt tudott szerezni a védelmi előírásoknak, tehát a haszonbérleti szerződések nem válhattak az élőhely rehabilitációk akadályaivá, sőt a bérlő köteles volt eltűrni az előre nem látható természetvédelmi eseményeket, mint pl. a legelők, mocsarak időszakos elárasztását. Ha a vagyonhasznosítási szabályzattal ellentétes hasznosítást tapasztal a HNP, például nem a megállapodott őshonos fajtákat legelteti, vagy a téli tartás szabályait megszegi, akkor a szerződést kártérítés nélkül azonnal felmondhatja. A legnagyobb bérlő a Génmegőrző Kht., de ott találjuk a volt termelőszövetkezetek utód cégeit is, és jelentős számú magán gazdát. A 2002-es összeírás szerint 10 csikós, 61 gulyás és 117 juhász járta a pusztát az évben. A számok egyben a tartott jószágok arányait jelzik.
