Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)
A Hortobágyi Állami Gazdaság és utódai
hozták létre az ország legnagyobb gyöngytyúk farmját, Borsóson pedig a nagyüzemi libatenyésztés bázisát, mely gyorsan terebélyesedett. Miközben a szarvasmarha, a ló és átmenetileg a juhtartás is a HÁG-ban ráfizetésessé vált, a korabeli gazdasági szabályzók miatt kifizetődőbbnek mutatkozott a baromfinevelés. Azonban a Gazdaság tevékenységei közt csak a 70-es évektől válik húzóágazattá. Ekkor már évente 2,5-3 millió előnevelt baromfit értékesítettek. A szaporulattal a környék háztáji gazdaságait látták el. A 80-as évekre az ágazati arányok a baromfi túlsúlyát mutatják a Hortobágyon a HÁG tevékenységében. Pl.: 1982-ben 263 milló a baromfi, 88 millió a juhászat, és csak 33 millió a szarvasmarha ágazat részesedése a termelési értékben. Nem feledkezhetünk meg a másik húzóágazatról, a halászatról sem, a maga 115 milliós termelési értékével. A próbálkozás szintjén maradt az ohati erdőn, a csegei Nagymorotvaközin, a Pathó-tanyán tartott méhészet, mely néhány év multán megszűnt, és a méhcsaládokat szétosztották a dolgozók közt. Az ÁLLAMI GAZDASÁGBÓL SARJADT ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÁSOK A halastavak történetéről már szóltunk. Most tekintsük át, mi lett a sorsuk a népi demokráciában, először a HÁG kezelésében, majd önállósodva. A Halgazdasági Trösztöt az államosítás során a Hortobágyi Állami Gazdasághoz csatolták, mint „Halászati Kerületet". Az Állami Gazdaság nagy erőket fordított a tavak területi növelésére, annyira, hogy a Halastó vasúti megálló és a halastavak épületei a szolgálati lakásokkal kisebb falu benyomását keltik a szemlélőben. Az igazi fejlesztésre akkor adódott lehetőség, amikor 1948-ban megépült a Nyugati-főcsatorna, és a víz Tiszalöktől természetes esése szerint jutott el a Hortobágy délnyugati részére is, többek közt a Nagyhalastóba. Az eredeti terv a Gazdaság öntözési igényeinek kielégítése volt, ám halastó lett belőle végül. Eredetileg az ohati szikesen „vizes növénytermesztést" szándékoztak, ennek ellenére halastó épült. „20 darab anyahallal kezdtük két ívótóban. Szikes talaj ez, de éppen ezért jól megfogja a vizet. Kiválóan alkalmas haltenyésztésre. Keskeny gátakkal nagy víztömeget lehet tárolni. Három év alatt nagyrészt a tervezett öntözési rendszer területén 550 <4§ 123